Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum másfél millió magyart szakított a határokon túlra. A revíziós törekvések, illetve később a sorstragédia elfeledtetése meghatározták Magyarország múlt századi történelmét. Mindezeket bemutatta az a kiállítás, amit hétfőn és kedden láthattak a helyiek a művelődési házban.

 

A tablók elemezték a Trianonig vezető utat: kiemelve a török hódoltság hatását, a harcok okozta elnéptelenedés után Magyarországra beszivárgó nemzetiségek megerősödését. Hangsúlyozták az első világháború utáni politikai fejetlenséget, a kommunista szellem elterjedésétől tartó nagyhatalmak Tanácsköztársasággal szembeni fenntartásait, és egy erős, új állam kialakulását meggátló, könyörtelen feldaraboló taktikáját is.

Láthattuk a híres vörös térképet is, a döntéssel szembeszegülő kevés sikeres ellenállást Sopronban, Balassagyarmaton. Megismerhettük az elkövetkező éveket meghatározó revizionalizmust, ami átlengte a teljes magyar közéletet és társadalmat, és annak drága áron kivívott sikereit, a visszacsatolásokat, majd a területek és a magyar ajkúak újbóli elvesztését ’45-ben.

A kiállítás bemutatta az elszakított területeken a ’90-es évekig végbement magyarellenes intézkedéseket, az adott ország etnikai egységét durva eszközökkel megteremteni akaró politika tetteit is. Láthattuk az elcsatolás következményeit: a határon túlra szorult magyarok sorsát Jugoszláviában, Romániában, Csehszlovákiában, az őket ért elnyomást, asszimiláló törekvéseket, sorstragédiákat. Romániában a lehető legnagyobb mértékben akadályozták a magyar oktatást, elvették a földeket, megindult a falurombolás és a magyar vallásgyakorlást is megpróbálták ellehetetleníteni. Láttuk a Jugoszláviában maradt 500 ezer magyar megdöbbentő sorsát is az oktatás megfojtásától a szerbesítésen át a magyarokat ért erőszakos cselekményekig és etnikai tisztogatásokig.

A várpalotai Trianon Múzeum vándorkiállítását a helyi JOBBIK szervezet hozta Jánossomorjára.

HT

-hirdetés- -hirdetés-