Lang Ernő szerint az is probléma, hogy a méhészek gyakran nem tartják be a rendszeres három heti ellenőrzést a kaptáraknál, így már csak akkor derül ki a baj, amikor az állomány jelentősebb része fertőzött. Célravezető lehet akár a csehországi példa is, ott az a gyakorlat, hogy éves mintavételre kell küldeni a viaszmaradványokat, ahol laboratóriumi körülmények között előbb kiderülhet, fertőzött-e az állomány.
A méhészeket ért anyagi veszteséget egyelőre még nem lehet megbecsülni, csak akkor lesz felmérhető, ha jelzik az elpusztult állomány mértékét, és a megsemmisített eszközök listáját. Hazánkban, sok más országgal ellentétben, ilyen esetben állami kárpótlás jár az érintetteknek.
A többek által támadott vándorméhészek Lang Ernő szerint nincsenek hatással a betegség terjedésére, hiszen egyes helyeken épp az adott méhegészségügyi főellenőr állományában ütötte fel fejét a fertőzés. Ennél sokkal nagyobb problémát jelent a rengeteg növényvédő-, és egyéb vegyszer, mely kórokozó nélkül is súlyosan károsítja a méheket. Nem véletlen, hogy a szomszédos Burgenlandban alig van méhészet, Andau környékén egy sincs.
Prátser
