Gyertyafények címmel jelent meg S. Mátyás Ferenc negyedik verseskötete. A kötet most sem okoz csalódást a korábbi műveket már ismerő közönségnek: S. Mátyás Ferenc ismét a mindennapok lírai krónikáját mutatja be, reagál a nagyvilág és a helyi élet kisebb-nagyobb rezdüléseire, vagy az értékes múltba tekintve üzen a jelennek.
„Nekivágtam nagy munkámnak,
Gyertyát gyújtottam sok diáknak,
Itthon öregen este, ha járok,
E gyertyák világítják a várost.”
Gyertyát gyújtottam sok diáknak,
Itthon öregen este, ha járok,
E gyertyák világítják a várost.”
Így hangzik a könyv címadó versének életösszegző záró versszaka. Közel egy-másfél év termése a kötet több mint száz verse. Főként életképek, merengő visszaemlékezések kerülnek az olvasó ismét, a már S. Mátyás Ferenctől megismert játékos, rímes, jellemzően négysoros strófákból álló, rövid versekben.
Témájában változatos, mégis egységes a könyv: a várost szemlélő és szerető ember gondolatait találjuk benne, hol naiv, hol letisztult egyszerűségre törekedve. Önvallomások; a világról való elmélkedések; a szülőfaluhoz való ragaszkodás; a tanári pálya szépségei és nehézségei; a helytörténeti értékek iránti értékmentési vágy; a hansági, mosoni táj iránti szerelem.
A kedvtelésből verselő nyugalmazott iskolaigazgató több művészeti téren aktív. Így nem meglepő, hogy az amatőr alkotó festményeit és egy prózáját is megtaláljuk a kötetben. Utóbbi egy fájdalmas-szerelmes történeten keresztül a falu szokásait is bemutatja.
A szerzői kiadásban megjelent kötetet az alkotótól vásárolhatják meg az érdeklődők.
Hauptmann Tamás
