Kinyílt munkaerőpiac, védettebb dolgozók

Szociális és bérdömping elleni törvényt fogadott el az osztrák parlament, hogy ezzel is segítse a május elsejétől megnyílt munkaerőpiacon elhelyezkedőket. Ezentúl büntetésre számíthatnak azok, akik nem az ágazati minimálbért adják dolgozóiknak. (Ausztriában évente minden ágazatban kollektív szerződésben határozzák meg a minimálbért és a juttatásokat a szakszervezetek és a munkaadók.) A többszöri visszaesőknél ez az összeg akár ötvenezer euró is lehet, és az iparűzési engedély bevonásával is járhat. A törvény célja, hogy megakadályozza, hogy egyre olcsóbbá váljon a munkaerő a munkaadók számára. Erről Erich Foglar, az ÖGB, osztrák szakszervezeti szövetség elnöke beszélt hétfőn Hegyeshalomban, a munkaerőpiac-nyitás alkalmából rendezett kerekasztalon. Hozzátette: E szociális háló kiépítése mindenképpen szükséges a helyzet stabilizálásához, és meghozatala nagy politikai eredmény.

Eddig is gyakori volt, hogy a néha akár Kelet-Magyarországról, Romániából, Szerbiából is Burgenlandba érkező idénymunkások a biztos állás reményében egymás alá ígérve, egyre kevesebb órabérért vállalnak mezőgazdasági munkát, egyre kevesebb szociális juttatást kérve. (Ezt a folyamatos csökkenést nevezi a törvény szociális és bérdömpingnek.) Ez nem csak a már régebben is Ausztriában dolgozó, határtérségben lakó magyaroknak rossz, hanem az osztrák államnak és a tisztességes vállalkozóknak is. A szabályokat áthágó munkaadók ugyanis alacsonyabb áraikkal komoly előnyre tehenek szert a törvényeket betartó versenytársakkal szemben. Ezzel a munkaerőpiac-nyitással szemben támasztott egyik legnagyobb félelemre igyekszik megoldást kínálni az osztrák parlament. Ennek a szociális hálónak a kiépítésére mindenképpen szükséges, és nagy politikai eredmény, hangzott el Hegyeshalomban.

Nem vagyunk egyedül

A változás egy évek óta fennálló, komoly csapdahelyzet is megszüntetne. – „Eddig ugyanis a munkavállaló, ha nem kapta meg a minimális járandóságot, maga kellett, hogy jogi lépéseket tegyen, akár a bíróságra is elmenjen. Ezt azonban a legtöbb dolgozó nem tette meg, hiszen állását veszélyeztette volna, így inkább belenyugodott a helyzetbe. Az IGR – Jövő a határtérségben osztrák-magyar szakszervezeti érdekvédelmi szervezet csak tanácsadásban tudott segíteni – havonta átlagosan 700-an fordultak hozzájuk – az új törvény azonban hatósági ellenőrzés alá helyezte a kérdést.” – mondta el Tóth Eszter IGR projektvezető, a rendezvény szervezője. A közeljövőben több és rendszeres ellenőrzésre számíthatnak a munkaadók. Ennek érdekében az illetékes hatóságok nagyobb létszámmal kezdik majd meg a munkát a térségben. A munkaügyi hivatal ezentúl nem csak a dolgozó bejelentettségét ellenőrzi, hanem azt is, hogy az megkapja-e a megfelelő járandóságot. Várhatóan ez a gyakorlat a feketemunkát is visszaszorítja majd. – „Az Európai Uniónak nem használunk, ha hagyjuk kiszolgáltatni a munkásokat a piacnak. Ezzel a nyitással Ausztria megkapja azokat a szakmunkásokat, akikre szüksége van, a határon túli munkások pedig könnyebben tarthatják el családjaikat. Azonban van még tennivalónk: Javítani kell a hatóságok közötti együttműködést és el kell érnünk, hogy a két ország kölcsönösen elismerje a szakvégzettségeket.” – hangsúlyozta az elnök.

Az osztrák munka világa eddig és azután

A munkaerőpiac megnyitását az IGR különleges rendezvénnyel köszöntötte. A Munka világai átalakulóban címmel pódiumbeszélgetésre invitált magyar és osztrák szakértőket, politikusokat hétfőn, hogy közösen elemezzék ki a munkaerőpiac elmúlt évtizedét és nézzenek szembe a piacnyitás kihívásaival. Előzetesen közel ötven, Burgenlandban munkát vállaló magyart és osztrákot kérdeztek meg személyes tapasztalatukról és persze a piacnyitással kapcsolatos várakozásaikról. A beszélgetésekből három rövidfilm készült, amit a rendezvényen néztek meg és elemeztek a szakértők.

A filmekben és a beszélgetésekben tanácsok is elhangzottak azoknak, akik munkát vállalnának: Az érintettek szerint elsősorban a nyelv és a jogszabályi tisztánlátás a fontos. Már most érezhető a piacnyitással többszöröződik a munkára jelentkezők száma. Sokan féltik az állásukat is, de a legtöbben mégis úgy gondolják, a létszám lényegesen nem fog módosulni, akik igazán kint akartak dolgozni, már eddig is megtették. Felmerült, hogy Magyarország és a Nyugat-Dunántúl számára probléma a szakképzett munkaerő elvándorlása, amit a piacnyitás fokozni fog. Érdekesség, hogy három jánossomorjai fiatal is megszólalt a témákban.

Történelmi pillanat

A beszélgetésen részt vett Hans Niessl, Burgenland tartomány kormányzója, aki üdvözölte a piacnyitást és a törvényi keretek megerősödését is. Mint mondta, történelmi pillanatot élünk meg e munkajogi kapuk kitárulásával, hiszen nemrég még Schengen, előtte pedig szögesdrót választotta el a két országot. A Frauenkirchenben élő kormányzó visszaemlékezett, amikor még fiatalként a határsáv mentén fociztak, úgy hogy az őrtoronyból a szovjet és magyar katonák, géppisztollyal a nyakukban nézték a mérkőzést. Ma pedig a rendezvény helyszíne is csak egy történelmi emlék. Bízik abban, hogy a mostani változás is hamar természetessé válik a két ország lakói számára.

A több mint száz meghívottat és az osztrák országos sajtót is vendégül látó rendezvény épp e történelmi jelentősége miatt kapott helyet a hegyeshalmi határátkelő egyébként bontásra váró épületében. A schengeni határnyitáskor bezárt nagyterem a múlt emlékeit viseli, mind a régi feliratokban, mind a schengeni nyitáskor megállt faliórában.

Az Európai Uniónak nem használunk, ha hagyjuk kiszolgáltatni a munkásokat a piacnak Ausztria megkapja azokat a szakmunkásokat, akikre szüksége van. Javítani kell a hatóságok közötti együttműködést. A két ország kölcsönösen elismerje a végzettségeket.

Szegény magyar bizonyítány

Csalódást okozott azonban, hogy míg osztrák oldalról a legmagasabb szinten képviseltették magukat a rendezvényen, a magyar oldalról sem a politika sem a közigazgatás részéről nem érkeztek meghívottal. Ezért az osztrák fél sajnálatát fejezte ki. A fórum egyetlen vendége Pataky Péter volt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke Televíziónknak elmondta, véleménye szerint a magyar politikai élet nem akar közösséget vállalni az osztrák oldalról elindított munkajogi iránnyal. Szerinte a magyar kormány most kilátásba helyezett munkajogi szigorításai épp az ellenkező irányba mutatnak, a multiknak akarnak kedvezni a munkáltatókkal szemben.

HT