Egykori kápolnákról mesélő földek, hatvan éve bezárt, de még mindig virágos majorsági temető, a különleges tavaszi hérics. Ismét a környék emlékeit és értékeit kutatták a helyi társaskör kerékpáros klubjának tagjai évnyitó túrájukon.
Úgy gyűltek a kerekesek vasárnap délelőtt a művelődési ház előtt, akár a hívatlan vendégek a lakótelep egyetlen házibulijában a nyolcvanas években. A tavaszi napsütésben sokan nem ijedtek meg az árnyékuktól az öreg bringás medvék közül, de keresztségre vágyó új hívek is akadtak szép számmal a gyülekezetben. Jakabné Gruidl Teréz a klub vezetője elmondta, örül, hogy sokan, több mint harmincan vállalkoztak az első túrára. Biztatni tudta csak azokat, akik még kacérkodnak a kerekezés gondolatával, hiszen nem megerőltetők a távok, ráadásul a soron következő két út jó készülés az idei nagy kihívásra, a Fertő-tó megkerülésére. A túra pedig nem csak mozgás és jó társaság: A pihenőknél a csapat Rockenbauer Pálja, Lőrincz György szavaiból megismerhetjük az eltűnt, érdekes múltat.
Albertkázmér felé
A hatodik szezonját kezdő klub elsőként a Társaskör által felújított Fájdalmas Krisztus kőoszlopnál állt meg, amire hamarosan az elkészülő szobor is felkerül, teljessé téve a régóta elfeledett emlékművet. A mai szentpéteri kavicsbánya felé vezető, egykor a két falu határát jelölő út jelentős forgalmat bonyolított, Boldogasszonyba, Mariazellbe mentek ezen a péteri zarándokok, de a nezsideri és bécsi vásárokba is ezen az úton jutott el az utazó. Régészeti lelőhelyek felett is gurulhattunk, a megyei régésztudományt megalapozó tudós, Sőtér Ágost lába nyomában. A kutató az 1880-as évek végén eredményes ásatásokat folytatott a mai ASDAG-bánya környékén, jelentős avar és római emlékeket tárva fel.
Iszapbirkózás is helyet kapott a programban, bár a formás idomokat csak a kerekekre ragadt sár képviselte. Igaz, mindez e csodálatos sportághoz hasonlóan erős igényt támasztott a hűs sörök számbavételére a férfiak körében. Az osztag Mosonszolnok felől támadta meg Albertkázmérpusztát – az itteni kocsma teraszán ráakadva felderítő előőrsünkre, amint épp a fenti igényeket szüntette meg. Itt aztán a jó húsban lévő szalonna talán nem csak a tűztől, hanem a templom lenyűgöző látványától is pirult. Albertkázmérpuszta gyönyörű neogótikus templomát Habsburg Frigyes főherceg és neje 1897-ben építtette a bécsi fogadalmi templom alapján, nyolc lányuk után első fiúk, Albrecht születésének emlékére.
Szomszédoló
Az osztrák oldalra is átvágtató kalandozók elcsodálkozhattak a Kleyle-majorban ma működő osztrák művésztelep egzotikus totemszobrain. A magyaróvári egyetem docenséről, Franz Joachim Kleyle-ről elnevezett majorság virágzásának a trianoni döntés szabott határt és ítélte elmúlásra azt. Az egykori vasfüggöny nyomvonala mellett fekvő gazdaság 225 lakójából 148 magyar anyanyelvű volt 1934-ban. Újabb állomásként a hasonló sorsú Saida-major következett, illetve annak 1956-ban bezárt temetőkertje. Itt a mindent körbefonó bozót szinte alagútszerű ösvényein régi, de még itt-ott virággal díszített sírok között pihenhetett és elmélkedhetett a csapat. A Közel-kelet földrajzából doktorálóknak feltűnhetett a szokatlan elnevezés. Saida (Sidon) a harmadik legnagyobb város Libanonban. Frigyes főherceg 1838-ban a császári flotta tisztjeként a Földközi tengeren, Saidánál győzte le a szíriai kalózokat, győzelmét pedig szerényen e névadással is megörökítette később.
Sárgul még a határ
Mire utunk céljához, a várbalogi fűben sárgán lángoló héricsekhez jutottunk, annyiszor keltünk át oda-vissza a határvonalon, mint egy túlórázó embercsempész a hosszú hétvégén. Ám ahhoz, hogy eredeti élőhelyén, egy legelő felett strázsáló gémeskút körül kereshessünk virágot, egy sokkal veszélyesebb határt kellett legyőzni: A magántulajdonná előléptetett, villanypásztorral őrzött mezőn ráadásul jóval kevesebb virágot fedezhettek fel a gyakorlott túrázók, mint a korábbi években. (Amin reméljük, nem csak a csapattagok, hanem pár természetvédelmi szakember is elgondolkodik!)
A sziklás, füves réteket szerető hérics (Adonis vernalis) ennyire nyugatra már csak igen ritkán fordul elő, nem véletlenül jelenik meg a település címerében is. Bár a görög férfiistenről nevezték el, nőies jellegre vall, hogy amennyire szép, annyira veszélyes is: A szívműködésre káros anyagokat tartalmaz, főzete akár szívleállást is okozhat. Az állatok legelés közben rendszerint otthagyják, és szárát a széna közül is kiválogatják. De leszedését nemcsak a kezelőorvosok, hanem a nemzeti park vadőrei sem ajánlják, komoly bírság mellékhatásával fenyegetve.
A Várbalog felől visszavonuló csapatot jó brácsásként a heves szél kísérte, de a következő túrához megalapozott kedvet nem fújhatta el. Még hat túra vár a kerékpárokra őszig, megismerve a Hanságot, a Heidebodent, júliusban pedig négy nap alatt körbejárva a Fertő-tavat.
Hauptmann Tamás
