Három harcokban elesett, és több, a megtorlások kegyetlenkedésibe belehalt áldozatra emlékezett a Jánossomorjai Társaskör. November negyedikén, az 56-os forradalom és szabadságharc emléknapján ismét gyertyák gyúltak a helyi temetőkben.
Versekkel, koszorúval és mécsesekkel emlékezett a társaskör az ’56-os helyi áldozatokra csütörtökön a temetőkben. Elsőként a 16 éves, pusztasomorjai Kelemen Rezső sírjánál emlékeztek, aki ipari tanulóként vett részt az október 26-i mosonmagyaróvári tüntetésen, és a sortűzben fejlövés áldozatává vált. Már akkor hazafias szöveg került a síremlékre, ami a megtorlás nehéz éveiben, a szocialista hatalom történelemmásító intézkedései ellenére is fent maradt. Wittmann Elekné és Farkas Ferenc egy-egy szép verssel tette meghittebbé az emlékezést. Nagy Józsefa társaskör tagja pedig beszédében elmondta, az diktatórikus módszerek ellen fellépő áldozatok bátor példamutatására mindig emlékezni fog az utókor. Kiemelte, nem a társadalmi berendezkedés, hanem az embert semmibe vevő, elnyomó diktatúra ellen mentek akkor utcára az emberek.
Az áldozatok sírjainál való emlékezés ’90-ben, a rendszerváltáskor kezdődött. Akkor az épp zajló taxisblokád ellenére sokan érkeztek településünkre. Kelemen Jánosnéaz elhunyt családtagja elmondta, bár országosan is akadozott a közlekedés, sokan el is késtek, mégis rengetegen voltak akkor itt. – „Utána egy alkalommal az 56-os szervezetek is emlékeztek a sírnál. Pár éve pedig a helyi társaskör emlékezik és gyújt gyertyát itt, amiért nagyon hálásak vagyunk.”
Évek óta hagyományosan a társaskör tagjai gyújtanak gyertyát az áldozatok sírjainál. A szentjánosi Iró László honvéd sorkatonaként esett el Budapest határában, a betörő szovjet csapatok elleni harcokban október 29-én. De a tragikus események többi helyi áldozata előtt is fejet hajtott a nagyjából tízfős csoport. Emlékeztek forradalmi események során pesten elesett egyetemi hallgatóra, a megtorlás során halálra vert helyi lakosokra, és azokra is akik a mosonmagyaróvári sortűzben sebesültek meg.
HT
