A mérkőzés első negyed órája úgy alakult, ahogy a kilátogató mintegy kétszáz néző várta. Folyamatosan nyomás alatt tartottuk a szlovák kaput, hibára kényszerítve a kék mezben játszó ellenfelet. A gól sem váratott sokat magára, Németh Erik kapott jó ütemű kiugratást a 16-os előtt, majd a kimozduló kapus mellett higgadtan a hálóba lőtt. Ekkor úgy tűnt, akár fölényes győzelmet is arathatunk, a vendégcsapat még helyzetekig sem jutott.
A félidő felénél is az volt a legnagyobb problémánk, hogy több helyzetet is elpuskáztunk, vagy az utolsó átadások nem sikerültek. Aztán fél óra elteltével a semmiből egyenlítettek a szlovákok. Miroslav Kacer jó 20 méterről eresztett meg egy nem túl erős lövést. A középre tartó labda sajnos a magyar hálóőr, Gyurovits András hasa alatt a kapuba csúszott – kapushiba és csúszós jánossomorjai gyep.
A bekapott gól megfogta a magyar csapatot, a hátralévő tíz percben már nem is futotta újabb helyzetre. Pisont István vezetőedző a szünetben igyekezett lelket önteni a fiúkba, egy cserét is végrehajtott.
A mundér becsülete
A második játékrész eleje is mutatott biztató jeleket, egy beívelés után ismét Németh lehetett volna eredményes, ám tíz méterről, szorongatott helyzetben kapu fölé lőtt – újabb kimaradt helyzet. Aztán jött a hideg zuhany. Egy veszélyes szlovák beadás balról, melyre senki nem érkezett – keresztben el is ment volna a kapu előtt, a hosszú oldalon sem jött senki. Ám Gyurovits – talán, hogy előző hibáját javítsa – kivetődve beleütött a labdába, ami a középen berobbanó csatár mellére, onnan pedig a kapuba pattant. Második potya, 1-2. Fontos megjegyezni, hogy az érkező támadó jó két méterrel lekéste volna a beadást…
Ezután hosszú percekig nem talált magára a magyar válogatott, Pisont István folyamatosan cserélt. Így lépett a pályára 15-össel Zsotér Donát, aki végül megmentette a mundér becsületét. A második félidő harmincadik percében Barna Szabolcs ívelt egy labdát a szlovák védők mögé, akik nem fogták szorosan Zsotért, talán abban a hitben, hogy lesen van – nem volt. Ha pedig már ilyen pontos labdát kapott, egy igazítás után a tizenhatoson belülről Junas mellett a hálóba lőtt. A szlovák kapus ezúttal nem futott ki, mint az első magyar gólnál, de a vége ugyanaz lett.
A hátralévő tíz percben mi álltunk közelebb a győzelemhez, jobban hajtottunk, irányítottuk is a játékot, de újabb veszélyes helyzetet már nem tudtunk kialakítani, így igazságos döntetlen született, bár a játék képe alapján több góllal nyerhettünk volna.
Tapasztalatcsere
Pisont István pozitívan értékelte a találkozót, hiszen – mint elmondta – minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy ezek a fiatal játékosok nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Mivel az U15 a legfiatalabb válogatott korosztály, és ebben a korcsoportban még nincsenek világversenyek, valamint klubszinten sem szerepelnek a játékosok a nemzetközi kupákban, ezek a „határmenti” mérkőzések jelentik az egyetlen megmérettetési lehetőséget.
A vendégek edzője Rudolf Novák elmondta, hogy a magyar csapathoz hasonlóan, náluk sincs stabil szűk kerete az U15-ös válogatottnak, egy 40-50 fős garnitúrából válogathatnak egy-egy találkozóra aszerint, hogy épp mely játékosok vannak a legjobb formában. A szlovák tréner egyébként elégedett volt a játékkal, különösképp a végeredménnyel, mely Pisont István szerint inkább a szlovákokra nézve volt hízelgő.
Idegen szavak a lelátón
A mérkőzést a helyszínen tekintette meg Nyilasi Tibor is, aki elismerően szólt a rendezés körülményeiről, valamint beszámolt róla, hogy több neves külföldi klub is játékos megfigyelőket küldött a találkozóra – elsősorban Angliából és Olaszországból.
“Az a szép ződ gyep”
A fiatalok páros mérkőzéseket vívnak egymással, általában a határ közelében kiválasztott két városban. A visszavágóra csütörtökön kerül sor északi szomszédunk otthonában. Jánossomorja most először szerepelt utánpótlás válogatott mérkőzés helyszíneként. A korábban a mosonmagyaróvári pályán játszó idősebb válogatott mérkőzése után szemlélte meg a helyi körülményeket a szövetség illetékesei, és ez után döntöttek a helyi gyep mellett.
Prátser
