Vízbázis-történet
2001-ben vált ténnyé, hogy a nitrát és az ammónia ellen nem védhető meg vízbázisunk, és csak megfelelő keverési, hígítási eljárásokkal lehet a kijelölt határértékeken belül tartani a vizet. Ekkor kerültünk bele az elismerten szükségessé vált projektek közé. A győzelem azonban sokáig nem sikerült. 2007-ben kedvezőbb besorolást kapott – vagyis sürgetőbbé nyilváníttatott – a beruházás, akkor végső határidőnek a 2009-es évet jelölte meg a hatóság. Végül a pályázati győzelem csak 2009 októberében érkezett el. Akkor a Környezet és Energia Operatív Program pályázatán elérhető 90%-os támogatottságból 88 %-ot szerzett meg a város. – „A polgárok türelmét is meg kell köszönnünk.” – tette hozzá a polgármester.
A munkálatok tervezett összértéke nettó 253 millió forint volt, melyhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Európai Unió támogatásával a Kohéziós Alap társfinanszírozásával 222 milliót nyertünk. Így 31 milliós várható önrészre kellett készülnie az önkormányzatnak. Az átadásra – a közbejött sok probléma miatt – az összegek megváltoztak, a végső tétel a 300 millió forintot is meghaladta. Ehhez eddig közel hetvenmilliós önrészt tett a város, az Európai Uniós, és az azt kiegészítő állami forrás mellé. Ezzel az újrónafői végpontból a jánossomorjai vízműtelepig húzódó hét kilométeren épült ki a hálózat, a szükséges berendezésekkel együtt.
– „A beruházás nem látványos, hiszen ami épült, az a föld alatt van – tette hozzá Kurunczi Károly – ám mindenkit érint, épp úgy a Várbalogon, Albertkázméron élőket, mint a Jánossomorjaiakat, és az idelátogatókat is. Fontos természetesen az itt működő üzemeknek számára, melyek java élelmiszeripari cég, ahol még magasabbak az ivóvíz minőségének követelményei. A változás nagy könnyebbség és megnyugvás, és hosszú távon védi az egészségünket. Persze a lakóknak az is fontos, hogy a változás miatt nem emelkednek majd a helyi víz- és csatornadíjak.” A feketeerdei bázis az Aqua Kft. kezelésében működik, míg Jánossomorján a Pannon Víz Zrt. szolgáltat, így a jelenlegi helyzetben a két cég együttműködése szükséges a vízellátáshoz.
A munkában még részt vett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (ami mára Vidékfejlesztési Minisztériumként alakult újjá), a Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és az ÁNTSZ mosonmagyaróvári kistérségi intézete. A beruházás kivitelezője a Swietelsky Magyarország Kft. volt. A megnyitón – a szalagot átvágó Kiss András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője és Zách Péter, a minisztérium Vízgazdálkodási Főosztályának munkatársa vett részt. A vízbázist Czank Vilmos plébános szentelte fel.
Példa Jánossomorja
Zách Péter elmondta, több mint 800 olyan település található ma Magyarországon, ahol nem megfelelő az ivóvíz, és további erőfeszítéseket kell tenni biztonságosabbá tételükért. Mint mondta, az Uniós csatlakozással vállaltuk a WHO egészségügyi világszervezet kijelölte ivóvízminőség biztosítását. Hazánkban fluorid, bór, arzén, nitrit és ammónia veszélyezteti az ivóvizeket. Térségünkben főként a nitrit és az ammónia okoz gondot, de beszéltek már arzénnal való fenyegetettségünkről is.
– Mindenképpen példa Jánossomorja, hiszen az itt élő vezetők, lakosok felismerték, hogy tenniük kell a vízbázis kiváltásáért, és hosszú, kitartó munkával el is érték céljukat. Sok más településen nem veszik komolyan a problémát, azt mondván, ami a nagyszüleimnek jó volt, jó lesz nekem is. De ezek az emberek nem foglalkoznak azzal, hogy a veszélyeztetett, netalán a határértékek feletti minőségű ivóvíz hosszú távon egészségügyi gondokat okozhat.
Újrónafőtől idáig hét kilométeren épült ki a vízvezeték. Városunkon kívül még Várbalog és Albertkázmérpuszta is jobb minőségű, biztonságosabb ivóvizet kap így. A vízműtelepi beérkezési állomásnál nyomásfokozó gépházak épültek, de elkészült a két 100 köbméteres fogadó víztározó is. A kiépült rendszer műszaki átadása június 9-étől indult, június közepétől pedig elkezdődött a próbaüzem is.
Hauptmann Tamás
