Nem szerepel Jánossomorja a Települések találkozója című rendezvényen, amivel Moson vármegye 1000 éves történelmét ünneplik a régió települései. A szervezők egy hiba folytán feledkeztek el a vármegye történelme folyamán mindig is meghatározó, egykori három településről, a mai Jánossomorjáról. Bár a meghívást egy hete pótolták, az idő rövid volt ahhoz, hogy méltóképpen felkészüljön a város a bemutatkozásra.

 

Fatális véletlen során maradt ki a vármegye egykori településeinek listájáról Jánossomorja, pedig mindhárom településrész szerves része volt a közigazgatási egységnek, sőt, a vármegye történelmében több területen kiemelkedő volt Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja.

A meghívást egy hete pótolták a szervezők, és elnézést is kértek a mulasztásért. A város önkormányzatának kulturális bizottsága e hét elején vitatta meg a történteket, és úgy határoztak, köszönettel ugyan, de nem élnek a megjelenés lehetőségével. – „Sajnáljuk a történteket, – mondta el a JTV-nek Dr. Kurunczi Károly polgármester – de azt mindenki megértheti, hogy ilyen rövid idő alatt képtelenség méltó módon felkészülni Jánossomorja színvonalas bemutatkozására. Városunkban a kulturális és a civil élet is magas fokon áll, színvonalas jánossomorjai standot állíthattunk volna össze, ha rendelkezésre áll a megfelelő idő. Egy szedett-vedett anyaggal viszont nem akartunk kiállni, ezért gondoltuk úgy, az a megfelelő megoldás, ha most sajnálattal és köszönettel azt mondjuk, nem tudunk megfelelően élni e nívós rendezvényen való megjelenés lehetőségével.”

A vármegye története

Vármegyénk a legkorábban alapítottak közé tartozik, még első István hozta létre 1010-ben. Északról Ausztria és Pozsony vármegye, keletről Győr és Pozsony határolta. Déli határát a Lajta folyó képezte Győr és Sopron vármegyék mentén, nyugatról pedig Ausztria fogta körbe. Székhelye Moson, majd Magyaróvár lett. A vármegye három járásra oszlott 1910-ben, a Magyaróvári járásra, a Nezsideri járásra és a Rajkaira. A vármegye kisebb változásokkal a Trianoni döntésig önálló volt. Ekkor 57 községéből 28-at csatoltak el, járásunkból kettőt. Területének több mint 50 százalékát csatolták Ausztriához, mintegy ezer négyzetkilométert. A megmaradt községeket egyetlen járásba, a magyaróváriba tömörítették, majd a szintén csonka Győr és Pozsony vármegyékkel összevonva létrehozták Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéjét, melynek neve a II. világháború után Győr-Moson megye lett. Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre mai megyénk.

Mi nem felejtjük

Jánossomorja három települése több tekintetben is meghatározó szerepet töltött be a vármegyében gazdasági, kulturális tekintetben egyaránt.
A közlekedés szempontjából kiváló adottságokkal bíró Mosonszentjánoson működött a Szórády-féle hengermalom, ami vármegyei szinten a legnagyobbak közé tartozott, a Franck gyár pedig ennél is magasabb szerepre és ismertségre tett szert. A Mosonszentjánosi Takarékszövetkezet Rt. a járásban meghatározó volt, de a helyi tejszövetkezet is elismertséget vívott ki minőségi termékeivel. A három település mezőgazdasága is kiváló eredményekkel büszkélkedhetett. Pusztasomorja kuriózumnak számító gyékényszövéséről volt nevezetes.
Két országgyűlési képviselőt is adtunk a megyének Wachtler István és Lang Lénárd személyében. Itt született Klafszky Katalin világhírű operaénekes, és itt élt Sós Antal az ismert kecskedudás-népművész is. A városok után vidéken elsőként jött létre 1904-ben a mosonszentjánosi társaskör polgári jellegű tömörülése. Nem elhanyagolható, hogy Magyaróvár után először nálunk létesült mozi a múlt századelőn. Moson után pedig a legtöbb honvédet Mosonszentjános állította ki 1848-ban.

Hauptmann Tamás
-hirdetés- -hirdetés-