A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet, felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda értelmetlenül a január 12-i áttörésnél és a menekülés során a -40 fokos orosz télben. A Főparancsnokság és az ország vezetésének mozgástere katasztrófa elkerülésére teljesen beszűkült. A kiküldött 200 ezer honvédből a szovjet csapatok támadása és a visszavonulás során 26 ezer esett fogságba, 42 ezerre tehető az elesettek és megfagyottak száma. A jánossomorjai áldozatokat tízre becsülik, nekik állítottak emléket először három évvel ezelőtt és azóta minden év januárjában, a Társaskör szervezésében.
Tabu ma is
Pénteken, este hat órakor vette kezdetét a Doni-megemlékezés. A Klafszky Katalin Tagiskola aulájába közel harmincan jöttek el.A műsort a szervező társaskör egyik tagja, Hegedűs Iván nyitotta meg, saját gondolataival és korabeli cikkeket felolvasva. Szerinte a Don- kanyar még a mai napig tabu, és a magyar nép nem tanul saját hibáiból ezért is történhetett ez a szörnyű esemény.
Majd Vincéné Erdős Anna saját művét szavalta el, ami a Halotti beszéd soraival kezdődött. A szentjánosi születésű írónő verse a háború fájdalmait idézte fel. Ő is érintett, hiszen édesapja szintén megjárta a Dont. Ezt követően Wittmann Elekné – aki szintén a társaskör tagja-, egy korabeli haditudósítást olvasott fel, mely egy bátor katona napjáról szólt. Aki szélsőséges körülmények között mentette meg társát. Az írás felidézte a -30-40 C – fokos hideget, mellyel meg kellett küzdeniük az ott harcolóknak.
Lángok gyúltak
A megemlékezést Prátser Krisztián és barátai zenei műsora tette még meghittebbé. Előadásuk a hadba vonulástól a menekülésig követte végig a hadsereg sorsát, fotókkal, dalokkal. Köztük Hauptmann Tamás visszaemlékezésekkel idézte fel a frontkatonák megpróbáltatásait. A Jánó Zoltánné társasköri tag kezdeményezte és szervezte rendezvény a világháborús emlékműnél fejeződött be, ahol a résztvevők mécsesekkel és koszorúval rótták le kegyeletüket.
Horváth Lívia
