Új országhatárok, elvesztett városok

A trianoni békeszerződés aláírására emlékeztek a JOBBIK Magyarországért Mozgalom helyi képviselői. Az 1920. június 4-én aláírt diktátum az ország kétharmadának elvesztésével, és 3.3 millió magyar kisebbségi létbe szorításával járt. A XX. századi magyar történelem gyásznapjáról évről évre megemlékezik a politikai szerveződés a Hármashalom emlékműnél.

„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják: de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” Deák Ferenc szavaival kezdte beszédét Őri Gábor, a JOBBIK helyi szervezetének elnöke a trianoni békediktátum aláírásának 89. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Beszédében kitért részletesen a békeszerződés által Magyarországra kényszerített feltételekre is: Az I. világháború után 1920. június 4-én aláírt szerződés a magyar történelem gyásznapja. Magyarország új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Az elcsatolt területekkel együtt a bányáktól, vonatoktól, hajóktól és az állatállomány nagy részétől is megfosztották a Királyi Magyarországot, emellett pedig jóvátétel megfizetésére is kötelezték országunkat. Az ország címeréből két szimbólum, a hármashalom és a kettőskereszt is kikerült. A Versailles-i palotában aláírt szerződés hírére Magyarországon két órán keresztül kongtak a harangok.

Az elnök beszéde után a JOBBIK képviselői megkoszorúzták a Hármashalom emlékművet.  Idén több mint huszan gyűltek össze a már hagyományosnak mondható megemlékezésen, civilek és a mozgalom szimpatizánsai egyaránt. 2007-ben még civil szerveződésként, tavaly pedig már a JOBBIK színeiben emlékeztek meg az emlékműnél a helyi lakosok.

IVV