-hirdetés- -hirdetés-
A húsvét utáni ötvenedik napon, Pünkösd ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljöveteléről emlékezik meg, a néphagyomány pedig pünkösdi királyt és királynét ünnepel. Bár a népi szokások városunkban már nem élnek, az óvodákban minden évben felelevenítik az ünnepi hagyományokat.

Pünkösdöt húsvét után az ötvenedik napon tartják. Mivel a húsvét mozgó ünnep, így Pünkösd időpontja is minden évben változik. Pünkösdvasárnap legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Görög nevének jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó ebből származik. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

A pünkösdhöz számos népszokás tartozik, ilyen a pünkösdi királynéjárás is. Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

Ezt a szokást elevenítettek fel a szentjánosi óvoda Katica csoportosai pénteken, amikor nyugat-dunántúli pünkösdölést mutattak be. Környékünkön ugyanis a források szerint pünkösdi királyt nem választottak, csak a pünkösdi királynét vitték körbe a faluban házról-házra, és jókívánságokat mondtak. A szentjánosi óvoda Katica csoportosait Fettikné Kádár Katalin és Horváth Szandra óvónők készítették fel.

Szokás még királyt is választani ilyenkor. Ekkor ügyességi versenyeken kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

A törökbasázás is elterjedt pünkösdi hagyomány. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

I.-V.V.

Instagram

Instagram has returned invalid data.