-hirdetés- -hirdetés-
Jánossomorja a sikeres kisváros példája – mondta nálunk tett látogatásán Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi vezetője. Jánossomorja példaértékű eredményeiről egy győri vidékfejlesztési konferencián beszéltek a szakemberek, majd tapasztalatszerzés céljából városunkba is ellátogattak.
Glatz Ferenccel készített interjúnkat is olvashatják itt!

Jánossomorja rendszerváltás utáni fejlődése példa lehet a hasonló méretű magyar kisvárosok között. Erről beszéltek keddi látogatásukkor a sikeres térségek Nyugat-magyarországon témájú konferencia tagjai. A hétfőn, Győrben indult rendezvényen külön előadásban beszéltek városunkról, mint a gazdasági és ipari fejlődés mintájáról a térségben. Majd másnap, több település mellett hozzánk is ellátogattak, ahol a városról Dr. Kurunczi Károly polgármester és Lőrincz György a művelődési ház igazgatója  beszélt a sok kérdéssel érkező szakembereknek. Ezután a helyi ipari parkba, ezen belül az AMB Components Hungary üzemébe is ellátogattak.

Elemekre bontva

A tanácskozáson több társadalmi területet vizsgálva kereste a választ több, mint 140 meghívott szakember, hogy egy-egy település milyen eszközökkel érte el sikereit, például a turizmus, a civil szerveződések, vagy akár a gazdaság terén.

Szörényiné Kukorelli Irén szervező, a Széchenyi István Egyetem tanára, az MTA regionális intézetének vezető munkatársa kiemelte, ezeket a sikereket, azok fő jellemzőit szerették volna bemutatni az ide érkező konferencia-résztvevőknek.

Nem tőkétlenkedtünk

A városunkat taglaló előadás szerint a város rendszerváltás utáni gazdasági fejlődése elsősorban a külföldi tőke beköltözésének köszönhető. Baj Gabriella a téma előadója, a SZIF PhD hallgatója szerint: „Jól tudjuk, hogy Magyarország több községében is megakadályozták a lakosok, hogy a külföldi tőke betegye a lábát a településre. Azt gondolom, hogy Jánossomorja jó üzenet a több településnek, hogy ne féljünk az újtól, mert az a jövőnket jelenti, így akár a külföldi tőke is.

Ezt pedig mi a határ közelségének, az autópályának, a közelben fekvő nagy kavicsvagyonnak és a munkaerőbázisnak is köszönhetjük.

Dr. Kurunczi Károly polgármester szerint mindez a település sikere. „Nevezetesen, ahogy a rendszerváltás utáni közel harminc százalékos munkanélküliségből a település kinőtte magát egy foglalkoztató központtá, ahol több mint ezer ember dolgozik vidéki településekről.”

Íme az ember

Azonban mindennek társadalmi hátterét sem felejtették el kiemelni a szakértők. Glatz Ferenc a szervező Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi vezetője, egykori művelődési miniszter szerint fontos, hogy Jánossomorja a magyarországi önálló önkormányzatiság adta lehetőségeket jól használta ki, és nem a pártpolitika mentén, hanem a település érdekében hozott döntéseket. „Talán sikerül ebben az én kis mikrovilágomban, a vidékpolitikában megvalósítani azt az alapelvet, hogy a  Tiszának és a Dunának nem pártjai, hanem partjai vannak. Hát itt Jánossomorján úgy látom, hogy ez jól működik.” A gazdasági lehetőségek mellett a város sikere tehát a helyi emberekben keresendő – tette hozzá.

Hauptmann Tamás

A találékonyság a vidék előnye

Hamis a vidékről alkotott kép hazánkban, hisz több helyen találunk sikeres településeket, melyek egyike Jánossomorja – mondta Glatz Ferenc, aki nálunk tett látogatása alkalmával adott interjút televíziónknak.
Sok kérdéssel érkezett a mai útjuk jánossomorjai állomására, és nem rejtette véka alá elismeréseit sem a várost megismerve. Vidékfejlesztési szakemberként hogy látja, valóban ennyire egyedi a példánk?
Magyarországon az embereknek a sajtó a televízió egy hamis vidékképet sugároz. A vidékről szinte csak úgy esik szó ezeken a helyeken, hogy lelőnek egy cigányt, egy cigány megkésel egy fehér embert, a falu végén összedől egy ház, a helyi OTP-t kirabolják… Így az emberekben az a benyomás keletkezik, hogy a vidék egy hanyatló térség Magyarországon. Nekem egész más a véleményem. 2005 óta járom a vidéket, nem csak az ilyen virágzó kisvárosokat, mint Jánossomorja, hanem lent, a Dráva menti, ténylegesen pusztuló településeket is. Ezért az a véleményem, hogy a magyar vidéken az elmúlt években olyan sok sikertörténet játszódott le, lehetnek azok egyéni vállalkozások, legyen szó szántóvetőkről, iparosokról, kereskedőkről, szolgáltatásban dolgozókról, vagy akár teljes településekről. Tény, hogy ezt nem mutatjuk be igazán jól a magyar társadalomnak, és így a tapasztalatcsere, a jó példák eltanulása sem működik jól. Ezért szerveztünk ide,e térségbe egy konferenciát, az első országos vidéki fórumot, hogy bemutassuk, mitől lesz sikeres egy régió, egy település.

A helyi beszélgetésen és a győri konferencián is felsoroltak sok tényezőt, ami e fejlődéshez elengedhetetlen volt a város számára. Ezek főként infrastrukturális elemek voltak, mint a határ és az autópálya közelsége. Ha tehát a földrajzi adottságok számítanak, mennyire lehet lemásolni például a mi receptünket egy egész más helyen?

Teljesen egyértelmű, hogy Jánossomorjáról joggal mondják, hogy ipara volt és van, és az is egyértelmű, hogy a mezőgazdaság ma már nem tartja el a vidéki térségeket. Egyet azonban nem mondtak el, és én sem mondtam el, de most itt talán elmondhatom, hogy a vidéki térségek talán legnagyobb nyeresége az a sok okos ember, például a polgármesteri székekben, önkormányzati képviselő-testületekben, vagy akár a sok helyen még gyengécske civil életben. Ők azok, akik kihasználva az önkormányzati önállóság adta lehetőséget, egyszeriben a felszínre jöttek a közéletben. Ez a magyar vidék egyik legnagyobb előnye. A találékonyság, a leleményesség. Ezért is vagyok híve annak, hogy a túlzottan ágazati kormányzati politika mellett őrizzük meg a települések önállságát. Nehéz a dolgom, ilyen centralizált ugyanis soha nem volt a magyar történelemben a közigazgatás. Sokkal erősebbek voltak a megyék például, vagy a városi lobbik, míg mára túlságosan erősek a parlamenti, kormányzati lobbik, és másodszorra: túlságosan erősek a pártok. Ilyen erős pártrendszer 1963 óta nem volt, a családok soha nem politizálódtak át ennyire. Ha tehát azt tekintjük, hogy Magyarországon milyen centralizált az igazgatás, mennyire ennyire átpolitizált a közélet, akkor nagyon jó, hogy az önkormányzatok ennyire nyugalomban vannak, ennyire önállóak. Bár attól tartok, hogy a fiatalabb politikai generációnak egyszer még kedve lesz az önkormányzatok önállóságát tompítani, lecsökkenteni és visszaindulni egy önkormányzatiság nélküli világba, mint az ’50-es években.

Szimpatikus elem a rendezvénysorozatukban, hogy tapasztalati úton, lentről felfelé építkezve szeretnének kialakítani stratégiákat, nem fentről elméletek alapján igyekeznek megmondani a vidéknek, hogy mi a jó. Erre eddig jócskán találtunk ellenpéldát.

Nézze: nem lehet az emberekért az emberek nélkül tenni. Ezt fiatal politikus barátaim nagyon nehezen veszik tudomásul, sok vitám is van velük. Az a véleményem, hogy állandó párbeszéd kellene, hogy legyen a lakosság és az azt képviselő alsó, felső vagy középszintű vezetők között. Itt most mi megpróbálunk egy külön ágazati politika, a vidékpolitika terén megvalósítani egy új modellt, ahol a professzorok, akadémikusok, a vidékfejlesztésben aktív, annak alsóbb szintéjein minden nap tevékenykedő emberek, vállalkozók, középszintű politikusok, polgármesterek és miniszteri szintű tisztviselők egy fórumon beszélnek. Úgy, hogy nincs anyázás, és nem politikai szavazat-nyerészkedés folyik. És fontos, hogy a viták sem politikai hovatartozás szerint folynak! Talán sikerül ebben az én kis mikrovilágomban, a vidékpolitikában megvalósítani azt az alapelvet, hogy a  Tiszának és a Dunának nem pártjai, hanem partjai vannak. Hát itt Jánossomorján úgy látom, hogy ez jól működik.

Hauptmann Tamás