Glatz Ferenccel készített interjúnkat is olvashatják itt!
Jánossomorja rendszerváltás utáni fejlődése példa lehet a hasonló méretű magyar kisvárosok között. Erről beszéltek keddi látogatásukkor a sikeres térségek Nyugat-magyarországon témájú konferencia tagjai. A hétfőn, Győrben indult rendezvényen külön előadásban beszéltek városunkról, mint a gazdasági és ipari fejlődés mintájáról a térségben. Majd másnap, több település mellett hozzánk is ellátogattak, ahol a városról Dr. Kurunczi Károly polgármester és Lőrincz György a művelődési ház igazgatója beszélt a sok kérdéssel érkező szakembereknek. Ezután a helyi ipari parkba, ezen belül az AMB Components Hungary üzemébe is ellátogattak.
A tanácskozáson több társadalmi területet vizsgálva kereste a választ több, mint 140 meghívott szakember, hogy egy-egy település milyen eszközökkel érte el sikereit, például a turizmus, a civil szerveződések, vagy akár a gazdaság terén.
Szörényiné Kukorelli Irén szervező, a Széchenyi István Egyetem tanára, az MTA regionális intézetének vezető munkatársa kiemelte, ezeket a sikereket, azok fő jellemzőit szerették volna bemutatni az ide érkező konferencia-résztvevőknek.
Nem tőkétlenkedtünk
A városunkat taglaló előadás szerint a város rendszerváltás utáni gazdasági fejlődése elsősorban a külföldi tőke beköltözésének köszönhető. Baj Gabriella a téma előadója, a SZIF PhD hallgatója szerint: „Jól tudjuk, hogy Magyarország több községében is megakadályozták a lakosok, hogy a külföldi tőke betegye a lábát a településre. Azt gondolom, hogy Jánossomorja jó üzenet a több településnek, hogy ne féljünk az újtól, mert az a jövőnket jelenti, így akár a külföldi tőke is.
Ezt pedig mi a határ közelségének, az autópályának, a közelben fekvő nagy kavicsvagyonnak és a munkaerőbázisnak is köszönhetjük.
Dr. Kurunczi Károly polgármester szerint mindez a település sikere. „Nevezetesen, ahogy a rendszerváltás utáni közel harminc százalékos munkanélküliségből a település kinőtte magát egy foglalkoztató központtá, ahol több mint ezer ember dolgozik vidéki településekről.”
Íme az ember
Azonban mindennek társadalmi hátterét sem felejtették el kiemelni a szakértők. Glatz Ferenc a szervező Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi vezetője, egykori művelődési miniszter szerint fontos, hogy Jánossomorja a magyarországi önálló önkormányzatiság adta lehetőségeket jól használta ki, és nem a pártpolitika mentén, hanem a település érdekében hozott döntéseket. „Talán sikerül ebben az én kis mikrovilágomban, a vidékpolitikában megvalósítani azt az alapelvet, hogy a Tiszának és a Dunának nem pártjai, hanem partjai vannak. Hát itt Jánossomorján úgy látom, hogy ez jól működik.” A gazdasági lehetőségek mellett a város sikere tehát a helyi emberekben keresendő – tette hozzá.
A találékonyság a vidék előnye
A helyi beszélgetésen és a győri konferencián is felsoroltak sok tényezőt, ami e fejlődéshez elengedhetetlen volt a város számára. Ezek főként infrastrukturális elemek voltak, mint a határ és az autópálya közelsége. Ha tehát a földrajzi adottságok számítanak, mennyire lehet lemásolni például a mi receptünket egy egész más helyen?
Teljesen egyértelmű, hogy Jánossomorjáról joggal mondják, hogy ipara volt és van, és az is egyértelmű, hogy a mezőgazdaság ma már nem tartja el a vidéki térségeket. Egyet azonban nem mondtak el, és én sem mondtam el, de most itt talán elmondhatom, hogy a vidéki térségek talán legnagyobb nyeresége az a sok okos ember, például a polgármesteri székekben, önkormányzati képviselő-testületekben, vagy akár a sok helyen még gyengécske civil életben. Ők azok, akik kihasználva az önkormányzati önállóság adta lehetőséget, egyszeriben a felszínre jöttek a közéletben. Ez a magyar vidék egyik legnagyobb előnye. A találékonyság, a leleményesség. Ezért is vagyok híve annak, hogy a túlzottan ágazati kormányzati politika mellett őrizzük meg a települések önállságát. Nehéz a dolgom, ilyen centralizált ugyanis soha nem volt a magyar történelemben a közigazgatás. Sokkal erősebbek voltak a megyék például, vagy a városi lobbik, míg mára túlságosan erősek a parlamenti, kormányzati lobbik, és másodszorra: túlságosan erősek a pártok. Ilyen erős pártrendszer 1963 óta nem volt, a családok soha nem politizálódtak át ennyire. Ha tehát azt tekintjük, hogy Magyarországon milyen centralizált az igazgatás, mennyire ennyire átpolitizált a közélet, akkor nagyon jó, hogy az önkormányzatok ennyire nyugalomban vannak, ennyire önállóak. Bár attól tartok, hogy a fiatalabb politikai generációnak egyszer még kedve lesz az önkormányzatok önállóságát tompítani, lecsökkenteni és visszaindulni egy önkormányzatiság nélküli világba, mint az ’50-es években.
Szimpatikus elem a rendezvénysorozatukban, hogy tapasztalati úton, lentről felfelé építkezve szeretnének kialakítani stratégiákat, nem fentről elméletek alapján igyekeznek megmondani a vidéknek, hogy mi a jó. Erre eddig jócskán találtunk ellenpéldát.
Nézze: nem lehet az emberekért az emberek nélkül tenni. Ezt fiatal politikus barátaim nagyon nehezen veszik tudomásul, sok vitám is van velük. Az a véleményem, hogy állandó párbeszéd kellene, hogy legyen a lakosság és az azt képviselő alsó, felső vagy középszintű vezetők között. Itt most mi megpróbálunk egy külön ágazati politika, a vidékpolitika terén megvalósítani egy új modellt, ahol a professzorok, akadémikusok, a vidékfejlesztésben aktív, annak alsóbb szintéjein minden nap tevékenykedő emberek, vállalkozók, középszintű politikusok, polgármesterek és miniszteri szintű tisztviselők egy fórumon beszélnek. Úgy, hogy nincs anyázás, és nem politikai szavazat-nyerészkedés folyik. És fontos, hogy a viták sem politikai hovatartozás szerint folynak! Talán sikerül ebben az én kis mikrovilágomban, a vidékpolitikában megvalósítani azt az alapelvet, hogy a Tiszának és a Dunának nem pártjai, hanem partjai vannak. Hát itt Jánossomorján úgy látom, hogy ez jól működik.
Hauptmann Tamás
