-hirdetés- -hirdetés-
Kevesen tudják Jókai Mórról, hogy több novellája és terjedelmes regénye megírása mellett a költészetnek is figyelmet szentelt. A Petőfiről szóló „A holt költő szerelme” című verséhez Liszt Ferenc írt zongorakíséretet. A zeneszerző azonban nemcsak az irodalomból, hanem más társművészetekből is ihletet merített. Ezekből a darabokból adott ízelítőt a bérletes hangverseny utolsó előadása.

Harmadik és ezzel befejező előadásához érkezett az Ifjúsági Bérleti Hangversenyek sorozata.

Ezúttal Hegedűs Endre zongoraművész és Mohácsi Attila színművész előadásában Liszt Ferenc és a művészetek címmel verseket, zongoradarabokat hallhatott a főleg iskolásokból és nyugdíjasokból álló közönség, illetve láthatta azokat a képeket is, amik ihletet adtak a zenésznek alkotásaihoz.

Felcsendült Vörösmarty: Szózat című verse, majd Liszt szabad fantáziájában Szózat és Himnusz című zongoramű, amelyben keveredtek két legismertebb zeneművünk motívumai. Ugyanígy elhangzott a XIV. századi itáliai költő, Petrarca 104. szonettje versben, majd zongorára átültetve. Egy kert ihlette „A Villa d’Este szökőkútjai” című zongoraművet, és Rafaello: Eljegyzés című festménye az azonos című zenés darabot.

A hangverseny talán legkülönlegesebb részét a Jókai Mór: A holt költő szerelme című versére írt melodráma előadása jelentette, hiszen a vers soraira és sorai között, azzal összhangban csendültek fel a zongora hangjai.

Az előadást diavetítés kísérte, így a versek íróinak képeit, és később a festményt és a kertet is láthatta az alig száz fős publikum.

Liszt Ferenc annyira kedvelte a zongorát, hogy egyre erősebbet és nagyobbat készíttetett belőle. Megtörtént ugyanis többször, hogy hangverseny közben egy-egy darabka letörött a zongorából, amin a művész játszott. Ilyenkor Liszt felhúzta a kesztyűit, átsétált a másik zongorához, ami a színpadon állt, levette a kesztyűit és a közönség soraiba hajította. Ahogy a mai sztároknál, úgy kapkodtak a hölgyek a ruhadarabok után, Liszt pedig folytatta a koncertet. Ilyen tetteivel emelte a zene rangját, és – mai szóval élve – show-t csinált. És amíg a XVIII. században Haydn például pincérként is működött az Eszterházy udvarban, addig Liszt a következő évszázadban már művészként tiszteltette magát. Hegedűs Endre ilyen különlegességeket is elmesélt a romantika kiemelkedő zeneszerzőjének életéből a kedd délutáni hangversenyen.

Ezzel az előadással véget ért az Ifjúsági Bérletes Hangversenysorozat az idei tanévre. A következő évad műsorán a mozgás, a tánc és a zene szerepel központi témaként.

I-VV