-hirdetés- -hirdetés-
Takács János, a péri, felakasztott ember csodálatos feltámadása. Az erről szóló ballada nyomába eredt Lanczendorfer Zsuzsannanéprajzkutató, és a szinte nyomozómunkába illő kutatás során feltárta a népköltés mögött lapuló, valóban csodálatos tényeket. Erről tartott előadást hétfőn a Jánossomorjai Estéken.

A boncasztalon feltámadt Takács József balladájának eredetét kezdte kutatni Lanczendorfer Zsuzsanna, a balladákkal is sokat foglalkozó néprajzkutató. Munkája során akadt rá a péri Takács Jánosról és Gede Pálról szóló népköltésre, amit még Polgár Kálmángyűjtött a térségben.

„A győri csuda halott históriája”

A történet e két gazemberről szólt, akik 1878-ban, Péren egy kocsmában ismerkedtek meg két átutazó kereskedőasszonnyal, majd a nyomukba eredve brutálisan megölték és kirabolták őket. A törvény aztán hamar a börtönbe és a bitó alá juttatta a két gyilkost. A ballada szerint azonban Takács János, miután megállapították a halálát, megelevenedett.

Lanczendorfer Zsuzsanna nemcsak néprajzi forrásokat vizsgált, hiszen több korabeli ponyvában, de az újságokban is nagy feltűnést keltett az eset, amely, mint kiderült, valóban megtörtént, és a valóság még talán a balladánál is megdöbbentőbb. A korabeli győri lapok ugyanis nagyon aprólékosan, még a tárgyalásról és a kórbonctani vizsgálatról is beszámoltak, sőt, a bírósági ülésekre külön reklámozták a jegyeket.

Halott akták

A két péri legény – akik az akkor zajló boszniai háborút is megjárták, innen is adódhat a környék lakóit megrázó brutalitásuk – az asszonyokat különös kegyetlenséggel ölték meg. A torkukat 40-50 késszúrással metszették el, és ezután rabolták ki őket. A Pér és Táp között történt gyilkosság tetteseit hamar elfogták – a tápi kocsmában. Az akasztófát azonban már csak egyikük, Takács János érte meg, másikuk a győri börtönben, betegségben halt meg.

Takács azonban nem kerülte el az akasztófát. A kivégzés után tíz perccel leemelték a kötélről, megállapítva a halál beálltát, és – sietve az összegyűlt tömeg elől – zötyögős kocsin a kórházba hajtattak vele, ahol egy orvoscsoport már várt a boncolásra. A figyelem nem volt véletlen, ugyanis egy, akkor még szinte gyerekcipőben sem járó elektromossági kísérletet kívántak elvégezni a halotton. A villanyáram hatására azonban a már akkor is kisebb életjeleket mutató Takács megmozdult és felült, és a ponyva-történetek szerint még az orvost is megütötte. A feltámadott még 24 óráig élt, evett is, aztán, rohamok között, feltételezések tüdővizenyőben meghalt.

Mint a kutatásból kiderült: A valószínűleg golyvától dagadt nyakú Takács csupán tetszhalott állapotba került a kötélen, amiből az áram – illetve talán a rázkódás is – felrázta.

A győri eset azután nem csak a sajtóban és az irodalomban hagyott nyomot, de orvosi konzíliumokat is összehívtak a témában, és jogi vitákat is kiváltott. Többek arról, hogy ilyenkor ismét végre kell-e hajtani az ítéletet. De ezután új paragrafusokat is bevezetettek a magyar jogrendszerbe, melyben például belefoglalták, hogy harminc percig az akasztófán kell hagyni a kivégzettet.

Monty Python előtt szabadon

Lanczendorfer Zsuzsanna egy tragikomikus történetre is felhívta a figyelmet: A sajtó nem sokkal ezután beszámolt egy csurgói esetről, amikor is egy gazda felakasztotta magát a padláson. Ám felesége észrevette az öngyilkosságot, és elrohant a helyi pandúrért, hogy vágja le az urát. Az pedig azt mondta, hogy az új rendelet szerint senkit nem szabad fél órán belül levágni a kötélről, úgyhogy ő addig hozzá nem nyúl.

Lanczendorfer Zsuzsanna már nem először járt városunkban, tavaly szintén balladai történetről számolt be az érdeklődőknek. Most ugyanolyan érdekes, alapos és kimerítő előadásban volt része a népes közönségnek. Az estet a kiválóan éneklő előadó az érdeklődőkkel közös dallal zárta.

Hauptmann Tamás

Instagram

Instagram has returned invalid data.