A darab után Kóbor Attila, a Körzeti Általános Iskola rajztanára mondott, érzelmeire alapozó beszédet. Hangsúlyt fektetett a forradalom és nemzeti öntudat aktualitására, és arra, hogy a gazdasági válság nehéz időszakát a nemzeti lélek segítségével hogy is kellene átvészelnünk. Mint mondta, múltunkból kell erőt merítenünk a ma problémáinak megoldásához. Beszédét meghatottan a Himnusz – zenével kísért – taktusaival zárta.
Ahogy mindig, most is a művelődési házból a szentpéteri Szabadság Emlékoszlophoz vonult a benti, nem egészen nyolcvan fősről megfogyatkozott, és nem fellelkesített nézőközönség. Itt a fúvószenekar kísérete mellett, beszédek és versek nélkül, gyorsan helyezték el koszorúikat a helyi szervezetek – a Balassi Bálint Ifjúsági Klub segédletével
Az összességében a korábbiaktól elmaradó ünnepélyen szinte még a véletlen körülmények is a méltó megemlékezés ellen dolgoztak. (Megszólalt a csengő, bekapcsolódott a ventillátor, kétszer is felcsendült a rendezői karban egy mobiltelefon… stb.) Az éveken át alkalmazott sablonokra építkező ünnepség idén szerényebbre sikerült.
Harasztos Emese – Hauptmann Tamás
