Pókember és Micimackó is magyar néptáncot járt. A népi kultúra, ezen belül a népdalok és a néptánc fontos része a helyi óvodák nevelési programjának. A farsangi bálon is néptánccal, énekekkel mulattak a jánosi ovisok.

 

Jól ment a dalok tanulása is a jánosi ovisoknak a farsangi bálon, de a táncban sem vallottak szégyent a kalózok, orvosok, tündérek és leopárdok. A művészeti neveléssel foglalkozó Aranykapu Óvodában a magyar népi kultúra megismertetése fontos alappillér. Mint az óvónők mondják: a népdalok, népi játékok amúgy is az óvodai nevelés alapjai, így kikerülhetetlenek, de kultúránk nagyja is a magyar néphagyományokban gyökerezik, ezért annak megismerését minél kisebb korban el kell kezdeni.

Schwartzné Varga Mónika óvódavezető elmondta: “Nem minden óvoda vállalja fel, hogy a népi játékokat beviszi az óvodába, főleg nem farsangkor, hiszen nem ez az általános mulatási forma, hogy népzenére táncolnak a gyerekek. A mi óvodásaink viszont nagyon megszerették.

Bár az ovisok fogékonyak mindenre, ha nem kell ülni és figyelni, a táncház régóta nagy siker. A helyi tagóvodákban a Kislaptáros népzenekart ismerősként üdvözlik a gyerekek. A kicsiknek gyors, vidám népdalokat és könnyű táncokat választottak a zenészek, így szó esett a személyiségavaros kígyóról, átbújtak az aranykapun, majd pihenésként le is csücsültek egy picit.

A táncházban oktató Léber László néptáncpedagógus elmesélte: – “Eleinte főleg a fiúkat nehezebb rávenni, de mihelyst megérzik az ízét, ritmusát, hogy lehet dobogni, egyenletesen járni, muszáj kihúzni magad, azután megmozdul a lábuk és utána leállítani nehéz őket. Kifulladásig járják.”

A szakember szerint a gyerekeket az óvodában kell megfertőzni e hagyományokkal, mert mára már elfogytak azok a helyek, ahol az élő népi kultúrával találkozhatnak. A nagyszülőktől már nemigen hallhatják a dalokat, meséket, a szülők pedig vagy elfoglaltak, vagy már maguk sem ismerik azt, amit továbbadva kellene megőriznünk.

HT

-hirdetés- -hirdetés-