A rendeletet Jánossomorja honlapján olvashatják.
„Hát volt olyan, aki azt mondta, hogy büdös van, de azért mindenki azt mondja, hogy a disznó sokkal büdösebb, mint a marha.” – összegzi tapasztalatait Gerebenics Miklós, amikor arról kérdezzük, hogy szomszédait a Móricz Zsigmond utcában nem zavarja-e, hogy sertést, marhát tart.
Az új állattartási rendelet egyik célja ugyanis épp az, hogy biztosítsa a település lakóinak békés együttélését, és ha esetleg konfliktus lenne a szomszédok között az állatok miatt, akkor legyen támpont, szabályozás, ami alapján ez megoldható.
Övezetek
A belvárosnak számító övezetben, tehát a Szabadság, a Dicsőfi, és az Iparos utcában lakóknak 2011-re csak kedvtelésből tartott állatai lehetnek majd, vagyis kutya, macska, díszmadár, díszhal, vagy egyéb lakásban is tartható állat.
A második övezetben, vagyis a város összes többi részén lehet haszonállatot is tartani, de lóból vagy szarvasmarhából például csak kettő lehet minden háznál.
Nagy Gábornak a Tarcsai utcában most huszonnégy tehene van. Belőlük él. Azt mondja, ha kevesebbet kell tartania, az már nem biztos, hogy megérné. “Még ennyivel se éri meg már jóformán, ha még kevesebbet lehet, akkor meg már abszolút nem. Nem érné meg.” – mondja.
Két ló vagy marha mellett a második övezetben sertésből, juhból vagy kecskéből csak három-három, összesen legfeljebb hat darab lehet egy háznál, nyúlból tíz, tyúkból, kacsából, libából, pulykából tíz darab (baromfiból összesen harminc).
Kivétel az iskolák, óvodák, egyéb nevelési intézmények (például a lakásotthon), egészségügyi létesítmények, gyógyszertár, temetők, élelmiszerboltok, élelmiszeripari üzemek és vendéglátó egységek környéke: ezek ötven méteres körzetében szintén csak olyan állatok tarthatók, mint az első övezetben, tehát kutya, macska, díszállat.
A haramadik övezetben, vagyis a város külterületein bármennyi és bármilyen állat tartható.
Nem azonnal
A rendeletet szeptemberi ülésén tárgyalta meg és fogadta el a város képviselő-testülete. Október 1-jén lépett hatályba. De akinek most a megengedettnél több állata van, vagy nem az adott zónának megfelelő állatokat tart, az három év türelmi időt kap, 2011. október 1-ig kell csökkentenie állatai számát.
Kutyája például addigra, övezettől függetlenül, mindenkinek csak kettő lehet majd a testület döntése alapján. (Társasházban csak egy, a szomszédok hozzájárulásával.)
Amikor nincs kegyelem
Akinél viszont nem az állatok számával vagy az övezeti szabályokkal van gond, hanem a rendelet egyéb intézkedései ellen vét, az akár már most is büntethető. Például minden kutyát be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban, sőt azt is, ha elpusztult vagy elveszett. Az ebeket rendszeresen be is kell oltatni. A kutyatulajdonosok kötelesek gondoskodni arról, hogy az eb ne tudjon kijutni a kerítésen, ne kóborolhasson, de arról is, hogy ne szennyezze a közterületet. Vagyis a kutyapiszok eltakarítása a gazdi kötelessége. És nem szabad kutyát vinni például iskolába, játszótérre vagy temetőbe. Ha valakinek harapós vagy kiszámíthatatlan, támadó természetű kutyája van, annak figyelmeztető táblát kell kitennie a kapujára. Aki egy éven belül kétszer megszegi az ebtartás szabályait, annak megtiltják, hogy kutyája legyen.
De nem csak a kutyákról van szó. A teheneket például nem szabad közterületen legeltetni, a trágyát az egészségügyi és környezetvédelmi szabályoknak megfelelően kell kezelni, de általában is igaz, hogy a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és természetvédelmi szabályok betartása mellett szabad csak állatot tartani. Emellett meghatározza a rendelet például azt is, hogy milyen távolságra legyenek az ólak a lakóépületektől vagy a kutaktól, csatlakozó vízvezetékektől, kerti csapoktól. De például az is rendeletet sért, aki kínozza az állatait.
Méhészetet az utaktól legalább tíz méter távolságra szabad csak elhelyezni.
Aki a szabályokat nem tartja be, az súlyos esetben akár 30 000 forintra is büntethető.
Rugalmas
Az új rendeletet a helyi állatállomány felmérése után készítették, igazodva a háztáji állattartás visszaeséséhez. Másrészt ideje volt már, hogy az 1995-ös, régi rendelet helyett egy újabbat, és főleg átláthatóbbat készítsenek. A régit nem a helyi viszonyokhoz igazodva írták, és nem is nagyon használták, nem olvasta, nem hivatkozott rá senki. De ezt az újat is bármikor lehet módosítani, ha az állattartók visszajelzései alapján nem válik be – tudtuk meg Lóránt Istvántól, a város aljegyzőjétől, aki a rendeletet kidolgozta.
jakabviktoria
