-hirdetés- -hirdetés-
A vízbázis volt a fő téma a legutóbbi közmeghallgatáson, amire a meghívott vendégek és a képviselők mellett kevesen voltak kíváncsiak. A másik lényeges kérdés a pusztasomorjai “kiserdő” ügye volt, ami körül akadt egy kis galiba az utóbbi időben.

Eldönthetetlen, hogy az elégedettség vagy az érdektelenség az, ami a jánossomorjaiakat alakalomról alkalomra távol tartja a közmeghallgatásoktól, de sajnos tény, hogy a szerda délután tartott eseményen a képviselők mellett nem tűnt fel sok kíváncsi tekintet és kérdés is alig akadt. Nagyjából ötvenen jelentek meg a Balassi Bálint Művelődési Ház nagytermében, ám ebből a nem hivatalból érkezettek száma alig tíz felett volt. [Egyetlen dolog bizonyosodott be: alaptalanok azok a feltételezések, miszerint a lakosokat inkább a JTV élő közvetítése marasztalja otthon, hiszen közvetítés most nem volt. – A szerk.]
Az alaptéma, ami miatt a közmeghallgatást most megtartották, a város vízbázis kiváltását célzó pályázat ismertetése volt (lásd korábbi írásunkat). Dr. Kurunczi Károly a megjelenteknek elmondta, nagyon szeretné, ha minél többen megismernék a terveket, hiszen mindannyiunknak fontos ez a településünkkel kapcsolatos pozitív változás. Az ismertető előtt néhány gondolatébresztő érdekességgel hívta fel a figyelmet a vizek fontosságára. Így a jelentevők megtudhatták például, hogy a bolygónk vizeinek mindössze egy százaléka alkalmas a fogyasztásra és azt is, hogy az EU-ban jelenleg 20 százalékkal nagyobb területet öntöznek, mint 1985-ben. A polgármester beszélt arról is, milyen fontos volt az a 80-as években indult európai összefogás, ami a vizek védelmére alakult.

Néhányszor már buktuk

Jánossomorján 1999-ben végeztek átfogó vizsgálatot az ivóvízbázisunkról. Már akkor kiderült, ugyancsak magas a nitrát tartalma, sőt még arzén is található benne. A vízkészletünk közel 70 százalékban szennyezett, mégpedig olyannyira, hogy megvédeni sem lehet. A város vezetése már akkor lépni akart, így megbízott egy céget, hogy készítsen tanulmányokat. Három variáció is kínálkozott a megoldásra, ám a testület a mosonmagyaróvári vízbázishoz való csatlakozást tartotta a legjobb ötletnek. Következett a pályázatkeresés és pályázatírás időszaka, egy darabig nem túl nagy sikerrel. 2003-ban címzetes támogatásra nyújtottuk be igényünket, 2005-2006-ban pedig uniós alapokra, de elutasították.

A nyerő város

Az uniós csatlakozás előtt az országnak komoly vállalásokat kellett tenni, amihez hozzá tartozott a vízbázisok háza táján való rendrakás is, ami végül meghozta a szerencsét. 2007-ben a testület támogatta a Környezet és Energia Operatív Programhoz való csatlakozást, ami első fordulóban eredményesnek bizonyult. Májusban megkaptuk a jó hírt, pozitívan bírálták el a pályázatunkat, vagyis várhatóan 6,3 millió forint állami támogatásban részesülünk, amihez mintegy 2,6 millió forintos önrész kell majd – ezek az összegek a pályázat kidolgozását hivatottak szolgálni. Az első lépések tehát már megtörténtek, egy következő forduló még hátra van, de a polgármester bízik abban, hogy mi is azon települések közé tartozunk majd, akiknek a terveit végül elfogadják. Várhatóan kilenc ilyen lesz egyébként.  A döntésre még jövő év márciusáig várni kell, addig is folyik tovább az előkészítő munka és a pályázati anyagok benyújtása illetve kontrolállása. Siker esetén az Európai Uniótól 90%-os támogatást élvez majd a nagyjából 300 millió forintos beruházás. Dr. Kurunczi Károly megerősítette, a lakóknak csak előnyük származik majd a változásból, a fejlesztés bosszússágot nem okoz, a lakásokon belül semmilyen munkát nem kell majd elvégezni.

Senki többet? Kérem a következőt!

Az alapos tájékoztató után úgy tűnt, a megjelent érdeklődök mindent megértettek, hiszen kérdés nem nagyon akadt. Az egyik érdeklődő a létesítendő tárolókra kérdezett rá. Válaszként megtudhatta, a jelenlegi telephelyen alakítják majd ki azokat.

A következő napirendi pont a somorjai Iskola utca mellett található erdősáv kérdése volt, ahol az önkormányzat szeretne szabadidő parkot létesíteni. A probléma csak az, hogy a területnek nagyon sok, közel 200 tulajdonosa van, akiktől az önkormányzat szeretné megszerezni a területet (lásd korábbi írásunkat). Az ügyet sajnos nehezíti, hogy a képviselettel megbízott ügyvéd – a városvezetéssel nem egyeztetve – egy olyan levelet küldött körbe a tulajdonosoknak, ami nem fedte a valóságot. Az ő olvasatában az önkormányzat ugyanis lakóparkot szeretne. A polgármester megpróbált megnyugtatni mindenkit, hogy ez természetesen nem így van, ráadásul ezt a rendezési terv sem teszi lehetővé.

Nehéz a dolga

Kovács Mihály, a területen érdekelt egyik tulajdonos volt az egyetlen felszólaló a témában, aki közölte, ismerve a pusztasomorjai embereket és az előítéleteket az üggyel kapcsolatban, az önkormányzatnak nem lesz könnyű dolga, ha ezt meg szeretné valósítani. A felszólaló a Gödör Napok elnevezés ellen is szót emelt, szerinte méltóbb név illene, mind a parkra, mind pedig a ma már somorjai búcsúval egybeolvadt rendezvényre. Az általa peoratívnak tartott “gödör” helyett a javaslattevő a Szent István Parkot ajánlotta, ezzel kapcsolódva a búcsúi naphoz. Az sem jelentett problémát, hogy jelenleg már van egy ilyen nevű park Pusztasomorján. [A parknak hivatalos neve ugyan nincs, a meghatározása azonban pusztasomorjai Pihenő- és Szabadidőpark. A “gödör” csupán az, ahogy a népnyelv korábban elnevezte a területet, ebből keletkezett a rendezvény neve is.]

A polgármester válaszul elmondta, tisztában van a terület összevonásának nehézségeivel, de bízik benne, hogy előbb-utóbb az ügy megoldódik. Már csak azért is, mert a tulajdonosoknak évről évre csak költséget jelent a tulajdon, hasznot nem. A névváltoztatással kapcsolatban pedig mint mondta, lehet ötletelni. Kurunczi Károly, miután több kérdés nem akadt, megköszönte a részvételt, és mindenkit arra bíztatott, szurkoljon a vízbázisért.

Medgyesi Kata