Jánossomorja – Győrszemere 1-2 (0-1)
A 2008/09-es szezon első hazai mérkőzésén az újonc Győrszemere gárdáját fogadta csapatunk. Bár a papírforma alapján a házigazdák fölényes győzelmét várták a szurkolók, meglepetés eredmény született.
Győrszemere: Nagy Attila, Burkus Roland, Regner Richárd, Polczer Máté, Bősze Levente, Herold Szabolcs, Makkos Tamás, Máj Ádám, Barabás Zsolt, Kalcsó Gábor, Baracskai Dávid
Cserék: Tekker Zoltán, Tar Péter, Koppányi László
Edző: Gyurmánczi Miklós Attila
JSE: Sipőcz Róbert, Göblyös Dávid, Tóth Ambrus, Kompis Ákos, Fuhrmann Péter, Ékes József, Forika János, Mikhely Zoltán, Tollár Norbert, Világi Zoltán, Simon Balázs
Cserék: Király József, Bognár Gábor
Edző: Király József
Leültetés
Az olimpia véget értével már nem volt olyan sportesemény, ami a televíziók elé ragassza a nézőket, bár a pályára lépő hazaiak talán még a férfi vízilabda válogatottunk aranyérmének örültek: Mintha csak otthon, a kanapéból nézték volna a mérkőzése. Sikeresen átaludtuk az első félidőt és ennek meg is lett az eredménye. A kék mezben játszó, és a megyei első osztályba most feljutó Győrszemere már az 5. percben megszerezte a vezető találatot: Kisszögletet követően az első próbálkozást még Sipőcz bravúrral védte, ám a kipattanó játékszer Makkos elé került és az ismétlésnél már kapusunk is tehetetlen volt (0-1). Talán, ha a sérülés miatt a mérkőzéstől távol maradó Kopf Király József játékos-edző rendelkezésére áll, sikerül a szögletekből jobban kijönnünk. A mérkőzés nem várt alacsony színvonalon zajlott a félidőt jelentő sípszóig. Igaz, helyzetekben nem volt hiány, csak sajnos a befejezés egyik együttesnek sem úgy sikerült, ahogy azt szerették volna. Edzőnknek ismét korán hozzá kellett nyúlnia csapatunk szerkezetéhez, igaz, ezúttal kényszerűségből.
A második játékrészre nagy vehemenciával érkeztek a csapatok. A lépés sajnos ezúttal is a vendégeknek jött ki jobban, a mérkőzés 59. percében már második találatuknak örülhettek. Egy szöglet után a Világiról kipattanó labdát Herold tűzte kapura, a pattogó labdába Makkos szúrt bele fejjel négy méterről, ami kapusunk felett vándorolt a hálóba (0-2). Mieinknek csak momentumaik voltak. A felívelt labdákkal csatáraink nem tudtak mit kezdeni, a kontrákra építő vendégek pedig kiválóan játszották játékukat. Örömre egészen a 74. percig nem volt okunk. Ám akkor a játékvezető által megítélt, illetve csatáraink által kiharcolt szabadrúgás mögé Király és Forika állt. Az utóbb említett játékos lapos lövése utat talált Nagy Attila hálójának bal alsó sarkába (1-2). Kísértetiesen lekopíroztuk a múlt heti nyúli mérkőzést, legalább is eddig. A helyzeteink megvoltak, sikeresen kialakítottuk, de a befejezés még üres kapura sem sikerült. A négy perces hosszabbításban a végjáték azonban nem úgy sikerült, mint egy hete így csapatunk sajnos vereséggel hagyta el a zöld gyepet, azzal a tanulsággal, hogy egy mérkőzést nem lehet mindig az utolsó percben megnyerni. Jobban kell koncentrálni az előző 90 egynéhányra.
Az újonc gárda koránt sem megilletődött játéka meglepte a fehér mezes hazaiakat. A jó játék hazai közönség előtt sem jött össze és a lélektelenség ezúttal az egy ponthoz is kevés volt, nem ám a háromhoz.
Gyurmánczi Attila: Rossz előjelekkel érkeztünk erre az összecsapásra, hisz mi az előző fordulóban vereséget szenvedtünk, míg a hazaiaknak 2:0-ról sikerült felállniuk és fordítaniuk. A csapatom kontrákra építkezve sikeresen abszolválta a mérkőzést köszönhető ez a rutinosabb játékosoknak is.
Takács Gergő
