Nemzeti lobogók, kokárdák, árpád sávos zászlók; kiscipők, bakancsok, gárdaegyenruhák; nagypapák, apukák, anyukák, fiatalok, kisgyerekek. A levente-mozgalomtól vett „szebb jövőt” köszöntések. Csendesen énekelt himnusz és szózat, utolsó sorára kicsit felhangosodó székely himnusz. Az elszakított területinkért érzett fájdalom, a határon túlra szakadt magyarok iránt érzett felelősség. Így összegezhető a június 4-én, szerdán, a Hármashalom emlékmű előtt tartott megemlékezés. A JOBBIK Magyarország Mozgalom helyi csoportja és helyi Magyar Gárda tagok által szervezett rendezvényre nem csak városunkból de a környékről is érkeztek fejet hajtók.
Felháborító, hogy a mai napig nincs hivatalos állami megemlékezés a trianoni békediktátum évfordulóján, ám bíztató, hogy a lakosság egyre több helyen emlékezik meg a dátumról. – hangsúlyozta beszédében Lipovits Máté, a Magyar Gárda helyi tagja, a JOBBIK helyi szervezetének elnöke. Pedig, mint monda, fontos lenni beszélni erről a traumáról, hogy helyesen kezelje a magyar társadalom a kérdést.
88 éves lelkiismeret
A rendezvényen Magyar Zoltán, a JOBBIK megyei választmányi elnöke, mosonmagyaróvári elnök is felszólalt, kifejtve, hogy is véli helyesen kezelendőnek a témát. Beszédében a 2005. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló szavazásra hívta fel a figyelmet. A 88 éve élő Trianon-kérdés helytelen kezelése okolható szerinte azért, hogy sokan nemmel vagy távolmaradásukkal szavaztak akkor.
Mint mondta, eddig mindegyik magyar kormány, Antalltól Orbánon át máig nem cselekedett megfelelően a kérdésben, nem használta ki az – állítása szerint – sokszor kínálkozó lehetőségeket, a magyar autonómiák támogatására, a területek esetleges visszacsatolásra. „Antall József elsőként rohant aláírni az ukrán-magyar alapszerzősét, természetesen feltétel nélkül. Pedig az akkor alakult Ukrajnának mindent megért, hogy önálló államként elismerjék más országok. Azóta tudjuk, fel is ajánlották Kárpátalját. Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása után elkövettük ugyanezeket a megbocsáthatatlan hibákat. Hiszen a Trianoni diktátumot nem Szlovákiával vagy Szerbiával kötöttük, hanem a korábban említett mesterségesen kreált műállamokkal, így azok felbomlása után a szerződés újratárgyalása is indokolható lett volna.”
Árnyékország
A területi revíziót idealizáló választmányi elnök beszédében nem csak a kívülállókhoz, pártjának szimpatizánsaihoz is szólt. „Mi, nemzetben gondolkodó magyarok elkezdtük kiépíteni a saját kis árnyék országunkat, melyből reményeink szerint kiépül az igazi Újmagyarország.” Felsorolta eredményeiket: a legnagyobb parlamenten kívüli párt népszerűségét, a nemzeti rendezvények sokasodását is.: „Ősztől indul minden megyeszékhelyen az Atilla Király népfőiskola, mely mindenki számára ingyenes lesz. Elkezdjük megtanulni és megtanítani a hivatalos történelemoktatásból kimaradt dolgokat. A Magyar Gárdának már 1300 esküt tett tag van. A jelentkezők száma pedig további több ezer. Ezeket az eredményeket, mind parlamenti segítség vagy támogatás nélkül értük el, sőt nyíltan vagy kevésbé nyíltan, de folyamatosan akadályozzák munkánkat.”
Programja van
Az elnök beszédét a következő, programösszegző gondolatokkal zárta: „Ha pedig elértük, hogy a magunkfajták gondolkodása előtérbe kerüljön, elkezdhetjük a trauma kezelését, végső soron pedig a legfontosabbat: Szétszabdalt népből újra nemzetté lehetünk, a Kárpát-medence vezető nemzetévé!” Ezek után a megemlékezők a Magyar Gárda címerpajzsát szimbolizáló, árpád sávos koszorút helyzetek el a Hármashalomnál.
A helyi megemlékezést tavaly kezdte el jánossomorjai magánszemélyek egy csoportja, akik közül többen mára a két rendező szervezet tagjai.
