Győri Dózsa – Jánossomorja SE 1-1 (1-0)
Nehéz mérkőzés várt ma csapatunkra, a kiesés elől menekülő hazaiak -hírlik- külön készültek a mérkőzésre. A hétvégi fordulóban a miénk mellett a Nyúl és a Hegyeshalom gárdája is összecsap, a kiesés elkerülése érdekében muszáj volt pontot, pontokat szerezni.
Király József az elmúlt hetek gyengélkedése miatt több ponton is változtatott. A kapuba hosszú idő után visszatért Sipőcz Róbert, míg Pint egy hellyel feljebb kezdett. Az első negyedórában a kapujához szegeztük a lila-fehéreket, egy kontratámadás végén mégis a jánossomorjai szurkolók lélegeztek fel. Egy labdavesztésünk után az ellenfél két támadója a kapuig roboghatott, a hálóőr azonban anatómiai alaptételeket semmibe véve bravúrral hárított. A 23. percben Fuhrman forintos labdáját nagy helyzetben a kapu torkában pontatlanul fejelte el Világi. Próbálkoztunk bőszen, de a hazai védelem masszívan ellenállt Világi „Sprinter” Zoli és Jankovic kísérleteinek – igaz utóbbi a mai napon önmagához képest szürkébb produkciót nyújtott. S ahogy az a futballban lenni szokott, a kihagyott helyzetek megbosszulják magukat: a harmincötödik percben hátrányba kerültünk. Az ellenfél támadója az előbbihez hasonló támadás végén a tizenhatos sarkáról kilőtte a pipát (1-0). Percekkel később ugyan volt lehetőségünk az egyenlítésre, azonban Király pontos ívelését Fuhrmann 6 méterről mellé passzolta. A szegényes, körülbelül 100 fős nézősereg(?) harcos szórakoztató játékot hozó első félidőt láthatott, fájdalom, az első gólunk még váratott magára.
Tekintse meg képeinket!
Németh Krisztián beállításával kezdődött a második felvonás, a várbalogi titán tar kopasz edzőjét váltotta. Az első negyedórára még jobban rákapcsoltak a csapatok, ezúttal viszont inkább a két tizenhatos közt folyt a játék. Egyedül Sipőcz büntetőterületen kívüli tisztázása váltott ki tapsot a létszámfölényben lévő jánosi szurkolótáborból. Az ötvenhatodik percben egalizáltunk, Világi szöglete után Pint elé került a labda, aki kapásból elemi erővel bombázott a hálóba (1-1). Ezután kissé leült a játék, az alvó közönséget a futótűzként terjedő hír rázta fel, a Nikházi Márk fémjelezte U19-es válogatott legyőzte Portugáliát, így automatikus résztvevője lesz a jövőre Csehországban rendezendő Európa Bajnokságnak. Világi gyorsaságával teltek a percek, de a vezetés csak nem akart összejönni, sőt Jankovic egyszer hirtelen a combjához kapott és jelezte: nagy a baj. Több támadó nem lévén, Mátyás Zoli váltotta. A mérkőzés vége előtt bő tíz perccel felhangzott az elkeseredett szurkoló balladája, közismerten az: úúúúúúú: Minarik beívelése egy kicsit Pint mögé érkezett így már nem tudta irányítani a fejest, a kapus előrevetődve védett. Néhány pillanattal a vége előtt még felcsillant a remény, Világi kapott egy jó indítást, de a mérkőzés alatt az elnökség által – megjegyzem számomra elítélendő módon – agyon szidott csatár az oldalvonalon túlra vezette a labdát. A játékvezető még kiosztotta a találkozó egyetlen sárgáját Kertésznek – aki így kihagyni kénytelen a jövő heti mérkőzést -, majd lefújta a két küzdő fél találkozóját.
Összességében elmondható, hogy harcias, de szép megmozdulásokban szegény mérkőzést láthatott a közönség. Ne menjünk el viszont Sipőcz bravúrjai és Pint megalkuvást nem ismerő játéka mellett, Mikhely és Kertész agilis játéka pedig szinte már közhelynek számít. A csata leggyengébb láncszemei ezúttal, ahogy az eredmény is jelzi, támadóink voltak, pontatlanul, elképzelés nélkül játszottak, bár a hazai védők gyűrűjében nem volt könnyű dolguk. A holnapi mérkőzések eredményei így már halmozottan érdekesek számunkra, ezzel együtt jövő héten nyernünk kell a Hegyeshalom ellen. Szerdán viszont még a Gönyü csapatán is át kell gázolnunk, a tét az országos főtáblára kerülés a Magyar Kupában. Sajnos ifjúsági csapatunk megsemmisítő vereséget szenvedett, a hazaiak 9-2-vel küldték haza a srácokat.
Csizmazia Gergely
