Már tavaly nyáron sem tarthatott sokáig a bál a város két nagy éjszakai szórakozóhelyén. Helyi lakosok panaszai alapján ugyanis a Polgármesteri Hivatal megtiltotta a hangos zeneszolgáltatást kettő óra után. Akkor a szigetelés hiánya volt a legfőbb indok.
Tavaly ősszel a szentjánosi Kés diszkó hangzavara ellen emeletek panaszt a környéken lakók, mintegy harminc aláírást összegyűjtve. Ezért a szórakozóhely üzemeltetője bemérette a zajterhelést, és a megszabott határértéken belüli eredményeket kapott a panaszosok házainál. Ám a biztonság kedvéért 20 centiméter vastagságban leszigetelték az ajtókat, ablakokat és a tetőt is. Mindezt nagyjából 400 ezer forintért.
Akkor azt hitték, indulhat a tánc, mára azonban újra zárva a szórakozóhely. A győri jegyző, akit a helyi panaszosok kértek fel az eljárásra, február elején végeztetett egy új zajfelmérést. Bár a bejelentők lakásánál a határértéken belüli eredményt kaptak, a diszkó mögötti utcában nem. Emiatt a győri jegyző betiltotta a zeneszolgáltatást a Kés Vendéglőben.
Czapári István, üzemeltető elmondta a vizsgálatról: “Az egyik háznál a megengedett 40-es decibeles helyett 45 decibelt mértek. A dologban az az érdekesség, hogy az illető nem is panaszos, őt nem is zavarta a diszkóból kijövő zaj. Így igazán elgondolkodtató, hogy mennyire hiteles ez az eljárás.”
…hazamennek a legények.”
Ezért „a lakosok egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében” húsvét előtt lakat került az ajtóra. A panaszosok többszöri megkeresésünkre sem kívántak nyilatkozni. Annyit azonban elmondtak, a zajon szerintük a szigetelés sem változtatott, a diszkóval járó szemetelés és garázdaság pedig elcsúfította a környezetet és rossz példát mutatott a gyerekeiknek. Elmondták, tavaly októberben közel harmincan írták alá a beadványt, de most télen is húsz fő körül álltak a kezdeményezés mellé.
Küszöbök
Az itt élők nem mindegyikét bántja azonban egyformán a hangerő. A Dicsőfi utca diszkóhoz legközelebbi házában élő Jakab családot, és az általunk megkérdezett több szomszédot sem háborgatja a zaj. A kezdeményezés a beljebb lakóktól érkezett.
Jakab Szilárd, az itt élők eltérő ingerküszöbében látja a gondot. „Engem nem zavart, valakit zavar. Valakit az is zavar, ha a szomszédban gágognak a libák, ugatnak a kutyák. Mások vagyunk.” Mint mondja, bár jó ismeretségben van a diszkó üzemeltetőjével, nem ezért nem zavarja a zaj. Egy, a diszkótól még távolabb fekvő, ráadásul pincében lévő borozó zenegépét is legalább annyira hallják. Az eldobált üvegekkel, szeméttel ő sincs kibékülve, ám azt nem csak a diszkóban szórakozók hagyták maguk után. Szerinte a jogi út helyett párbeszéddel is meg lehetett volna oldani a problémát.
Igaz, az aláírók kompromisszumként javasolták az éjfél előtti zárást, vagy a fülhallgatós diszkó bevezetését, a szórakozóhely előtti területen biztonsági emberek, rendőrök, polgárőrök fokozottabb jelenlétét, és rendszeres drog és alkoholszűréseket is.
Az otthon melege
Kocsis Péter, a helyi ifjúság klub korábbi elnöke, aki diplomamunkáját a város ifjúsági életéről készíti, a pihenés fontossága mellett a szórakozás jogát is fontosnak tartja. Mint mondja, a város nyújtotta programokkal elégedettek a helyi fiatalok, azonban a hétvégi szórakozási lehetőségekkel nem. Ha pedig máshová járnak annak következményei is lehetnek. „Nyilván autóval mennek, jobb esetben busszal, és ez nyilván baleseti kockázatot jelenthet. Sok szülő aggódik a diszkóbalesetek miatt, ahol elég, ha a szembe jövő ittas, vagy fáradt. De nem kisebb gond, hogy a rendszeresen máshol szórakozó fiatalok aztán máshol építenek kapcsolatokat, hiszen a nyilván a szombat este arról is szól.” Szerinte tehát a várostól is elszakadhat a hosszút távon máshol szórakozó fiatal.
Hauptmann Tamás
