Megyei I.osztályú labdarúgó bajnokság, Koroncó-Jánossomorja 0-4 (0-1) Múlt heti nagyaranyú győzelmünk után stábunk is kíváncsian várta a nagyobb falatnak számító, a tabellán 9. helyet elfoglaló hazaiak ellenei meccset, ezért ha képekkel nem is, néhány gondolattal tisztelegnénk a fiúk előtt.

 

Aki még nem járt Koroncón -ahogy én sem- meglepődve tapasztalhatta a helyi létesítmény állapotát és a pályán néhol 20 centiméter mélységű sárfoltokat, a terjengő iszapszagról nem is beszélve. Meglepően kevesen, nagyjából kétszázan tekintették meg a helyszínen a mérkőzést, ez főleg úgy kevés, ha tudjuk, a vendégszurkolók bizony jócskán létszámfölényben voltak. A mérkőzés alatt zúgott a „Hajrá János”, csupán néhány halk női „ne szóljál” rigmus törte meg.

Győztes csapathoz ne nyúlj – szokták mondani futballista berkekben. Király József így is tett, csupán a sérült Jánó helyett szerepelt ezúttal Göblyös. A kezdő tizenegy tehát Bella, Göblyös, Pint, Kertész, Minarik, Kompis, Király, Mikhely, Fuhrman, Világi, Jankovic. A sípszó után nyomban nekiestünk ellenfelünknek, az edző korábbi ígéretét betartva s bár szemmel láthatóan fölényben játszottunk, igazi veszélyt nem jelentettünk az ellenfél kapujára. Mígnem az első félidő derekán egy Király-féle szabadrúgás megpattant a sorfalon, és a levegőben „csorgó” bogyót végül Pint Tamás bólintotta a hálóba (0-1). Ezután kissé megijedtek a hazaiak és próbáltak a kapunkig eljutni, de védelmünk, a kicsit idegesen játszó Göblyössel és Minarikkal a széleken, gond nélkül tette a dolgát. Csapatunknak talán kissé szokatlan is volt a pálya mérete, gyakoribbak lettek a hosszú indítások, ezáltal hullámzóbbá vált a játék.

Mivel gól már nem esett, a vendég vezetés tudatában mehettek melegedni a csapatok a szünetben. A tekintélyes jánossomorjai szurkolóseregnek köszönhetően a publikum inkább fogadásokat, mintsem barátságokat kötött, a technikai szüneten lévők pedig a megye legjobb fröccsének titulálták a helyi tekéző remekét.

A csapatok kifutottak a gyepre, változás egyik oldalon sem volt, igaz a játékban sem. Egészen Jankovic villanásáig; egy hosszú indításba szándékosan kézzel belenyúlt a hazai védő, a játékvezető azonban továbbot intett – volt is nagy felhördülés. A lecsorgó labdát azonban Pavol levette, adott egy kötényt, majd tanári módón kilőtte a ficakot a dermedt kapus mellett.(0-2) A biztos előny tudatában felszabadulttá vált a játékunk és sorra dolgoztuk ki helyzeteket. Előbb Minarik lőtt közelről a kapuba egy pontrúgás utáni kavarodásban -meglőve ezzel a zsinórban harmadik felvidéki gólt (0-3)- majd a mérkőzés vége előtt pár perccel Világi lőtte ki a jobb alsó sarkot a csereként beálló Németh nagyszerű labdájából (0-4).

Tavasszal tehát veretlen a csapatunk, sőt szépen lépeget felfelé a tabellán, mostani győzelmének hála, fiaink már a 12 helyen állnak. Sajnos az ifink 3-1-re kikapott, így ott nem történt változás. Jövő héten az Öttevény gárdája érkezik városunkba , majd az épp előttünk álló Nyúlhoz megyünk igazi ki-ki mérkőzésre. Visszagondolván az ősszel történtekre, parázs hangulatú mérkőzés várható…

Csizmazia Gergely
-hirdetés- -hirdetés-