Aki még nem járt Koroncón -ahogy én sem- meglepődve tapasztalhatta a helyi létesítmény állapotát és a pályán néhol 20 centiméter mélységű sárfoltokat, a terjengő iszapszagról nem is beszélve. Meglepően kevesen, nagyjából kétszázan tekintették meg a helyszínen a mérkőzést, ez főleg úgy kevés, ha tudjuk, a vendégszurkolók bizony jócskán létszámfölényben voltak. A mérkőzés alatt zúgott a „Hajrá János”, csupán néhány halk női „ne szóljál” rigmus törte meg.
Mivel gól már nem esett, a vendég vezetés tudatában mehettek melegedni a csapatok a szünetben. A tekintélyes jánossomorjai szurkolóseregnek köszönhetően a publikum inkább fogadásokat, mintsem barátságokat kötött, a technikai szüneten lévők pedig a megye legjobb fröccsének titulálták a helyi tekéző remekét.
A csapatok kifutottak a gyepre, változás egyik oldalon sem volt, igaz a játékban sem. Egészen Jankovic villanásáig; egy hosszú indításba szándékosan kézzel belenyúlt a hazai védő, a játékvezető azonban továbbot intett – volt is nagy felhördülés. A lecsorgó labdát azonban Pavol levette, adott egy kötényt, majd tanári módón kilőtte a ficakot a dermedt kapus mellett.(0-2) A biztos előny tudatában felszabadulttá vált a játékunk és sorra dolgoztuk ki helyzeteket. Előbb Minarik lőtt közelről a kapuba egy pontrúgás utáni kavarodásban -meglőve ezzel a zsinórban harmadik felvidéki gólt (0-3)- majd a mérkőzés vége előtt pár perccel Világi lőtte ki a jobb alsó sarkot a csereként beálló Németh nagyszerű labdájából (0-4).
Tavasszal tehát veretlen a csapatunk, sőt szépen lépeget felfelé a tabellán, mostani győzelmének hála, fiaink már a 12 helyen állnak. Sajnos az ifink 3-1-re kikapott, így ott nem történt változás. Jövő héten az Öttevény gárdája érkezik városunkba , majd az épp előttünk álló Nyúlhoz megyünk igazi ki-ki mérkőzésre. Visszagondolván az ősszel történtekre, parázs hangulatú mérkőzés várható…