Szeptember óta már a szentpéteri Klafszky Katalin Tagiskolába járnak a volt Karner Ádám Speciális Iskola diákjai. A 26 tanuló új társaival közösen tanulja a készségtárgyakat, míg a többit továbbra is külön, fejlesztő pedagógusaik segítségével. A tanulás terén már érezhető az előrelépés, azonban az év vége felé az is látszik, a magatartási gondokkal nehezen küzd meg az iskola.

 

A kis létszámú csoport. Egyszerűen csak így nevezik egymás között a klafszkys gyerekek a speciális iskolából érkezett jövevényeket. Bár az óraközi szünetben még külön rúgják a labdát a tanulók, az integrált oktatás pozitív jeleit már látják az iskola tanárai. Pedig korábban féltek attól, komoly megkülönböztetés éri majd a speciális iskola diákjait új helyükön.

Hasznos váltás

A megváltozott oktatási rendelkezések szelleme szerint szűnt meg nyáron az 1993-ban indult Karner Ádám Speciális Iskola, diákjai pedig ősztől a Klafszky Katalin Tagiskolába járnak. A változás fő célja, hogy a gyerekek minél korábban megtanulják a mássághoz való alkalmazkodást, hátrányos helyzetű társaink segítését. Az ide érkezettek pedig azt, miként boldoguljanak hátrányaikkal a nagyvilágban.

Közös dolgaink

Az énekórán például közösen dalolnak, de együtt vannak a többi készségtárgyon, azaz a technikán, rajzon és a testnevelésórákon is. A többi tantárgyat a volt Karneresek kis csoportokban tanulják, saját fejlesztő pedagógusaik segítségével, a részükre kialakított három kis teremben. Erre az átalakításra Szentjánoson nem volt lehetőség, ezért is került az összes karneres kisdiák végül Szentpéterre.

Esély az iskolának is

Az itt folyó részleges integrált oktatás előnyt jelent az iskolának is. Így Nemes Csabaigazgató reménykedik abban, hamarosan sikerül pályázatot nyerniük az épület teljes felújítására. Így új tantermek és egy tornaterem mellett a jelenleg hiányzó akadálymentesítésére is jutna pénz. Szerencse csupán, hogy a speciális nevelésű tanulók között épp nincs mozgássérült kisdiák.

Akadozva

A 176 itteni diák közül jelenleg 26 fő speciális nevelésű tanuló. Szüleik elégedettek, sok diák tanulmányi eredménye javult ugyanis az új közegben. Van, aki új barátokat is szerzett már.
A gondok azonban a magatartás terén jelentkeznek. A speciális nevelésű gyerekek rendbontásaikkal sokszor társaikat is hátráltatják az órán. Ilyenkor gyakran vezetik ki a nagy csoportból a rosszalkodókat. Nemes Csaba igazgató elmondta, szükség volna arra, hogy a közös tárgyakon ne csak a szaktanár, de egy fejlesztő pedagógus is részt vegyen, erre azonban nem biztosított forrást az oktatási minisztérium. Bízik azonban abban, hogy a pedagógusok hamarosan, már több tapasztalattal úrrá lehetnek a problémákon. “Kicsit nehezen fogadják el a tanárok, hogy ezek a gyerekek más magatartásúak, mint a “nagy” osztályba járók, de azt gondolom, nincs probléma.”

Szülői félelmek

A normál oktatásban részesülő gyerekek szülei azonban borúlátóbbak. Elfogadják, hogy szükség van az integrált oktatásra, de a magatartási gondok miatt sok kisgyerek tanulmányi eredménye visszaesett. Többen úgy gondolják, ha hosszú távon nem tudnak eleget foglalkozni gyermekükkel, akár más iskolába is íratnák őket. Ez pedig az első lépés ahhoz, hogy most már új helyen, de ismét elkülönülten tanuljanak a speciális nevelésű tanulók.

Hauptmann Tamás
-hirdetés- -hirdetés-