Hírek

Parlagon maradhat – 34 milliárdos kárt okoz

2007-07-01

Hamarosan kezdődik a parlagfű virágzása, ami komoly problémát jelent a pollenallergiával küzdőknek. A káros gyomnövény irtása elsősorban a mezőgazdasági területeken fontos, de a város belterületein is szükséges a védekezés.
Itt olvashatják Dr. Reisineger Péter növényvédelmi tanszékvezető e témában tartott előadásának tartalmát is!

A parlagfű virágzása általában július közepétől a legintenzívebb, jelenleg azonban a meleg miatt az átlagosnál már két héttel előbb számítani kell rá. Az ország többi részéhez hasonlóan Jánossomorja térsége is erősen fertőzött. Elsősorban Várbalog környékén találtak a szakemberek rengeteg parlagfüvet, de Jánossomorja Csorna felőli határában is vannak nagy összefüggő parlagfüves területek.

Szakemberek

A növény elsősorban mezőgazdasági területeken jelent nagyobb veszélyt, a gazdák azonban gyakran nincsenek tisztában a védekezés jelentőségével. Dr. Reisinger Péter, tanszékvezető, Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növényvédelem Tanszékének vezetője, aki a hét elején tartott előadást e témában városunkban,elmondta: a gazdákat két nagy csoportba sorolhatjuk, egyikük, aki komolyan is veszi a gondot,és fel is készül rá, ám van sajnos a gazdáknak egy olyan része, akik, finoman szólva nincsenek a szükséges ismeretek birtokában.

Helyi helyzet

Jánossomorján a növényvédelmi rendelet értelmében az ingatlantulajdonosok kötelesek védekezni a parlagfű virágzása ellen a város közigazgatási terültén június 30 és október 31 között. Aki ezt elmulasztja, arra a jegyzőnek legalább 20 000 forintos növényvédelmi bírságot kell kiszabnia. A jegyzőnek azonban a város határán túl, a mezőgazdasági területeken nincs hatásköre.

Megoldás

Hatékony megoldást csak az évi háromszori kaszálás vagy a glifozát tartalmú vegyszerek jelentenek. Emellett az egyik legjobb módszer a napraforgó „töltögetése”, amit Jánossomorján kezdett el alkalmazni néhány földtulajdonos. Ez azt jelenti, hogy a sorközökből kiemelik a talajt, és a napraforgó alá dobják, így megölik a parlagfüvet a napraforgó alatt és a sorközökben is.

Tüneti

Magyarországon 20-30 éve folyik társadalmi szinten rendszeres akció a parlagfű ellen, ám mégis évről évre rosszabb a helyzet. Ennek fő okát a szakember abban látja, hogy nem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), hanem az Egészségügyi Minisztérium (EM) koordinálja a dolgot, ők viszont csak a pollenszóródást mérik, és tüneti kezelést adnak, de az okokat nem szüntetik meg.

H.T. – J.V.

A megye teljes szántóterületét lefedné hazánk parlagfűállománya:
34 milliárdos kárt okoz

Dr. Reisinger Péter előadásából

Rossz stratégia

A szakember hétfőn, a Balassi Bálint Művelődési Házban tartott előadásában elmondta: Évi egy milliárd forint áll nagyjából rendelkezésre a parlagfű elleni védekezésre, idén egészen pontosan 840 millió Ft. Ennek java a hatósági kényszerkaszálásokra megy el, ám ez nem térül meg, ugyanis ez a büntetés nem hajtódik be! E mellett megemlíthető még itt a fűkasza akció, ám mondhatjuk ez sem hoz gyors eredményt. Mindezek mellett 5 millió jut csak oktatás-kutatásra, ami sokkal fontosabb lenne.

Műholdas vizsgálatok

A mosonmagyaróvári egyetem a bécsi egyetemmel évek óta közösen végez vizsgálatokat (jórészt önköltségen), ennek során műholddal bemérték a parlagfű állományt, a nagyobb gócokat. Több éve zajlik ez az együttműködés, ennek során elsőként Mosonszolnoknál észleltek nagyobb gócokat aztán Tőzeggyármajornál. Érdekesség, hogy tavaly Tiszakécskénél ugyanígy 5 hektár összefüggő táblát találtak.

A parlagfű

A neve is mutatja: a parlagon hagyott területen nő. Európában nem őshonos növényről van szó, amit inváziószerű elterjedés jellemez, ráadásul úgy, hogy kiszorítja a növényfaunát. Gabonaszállítmányokkal jött ide, elsőként a földközi tengeri kikötőkben észlelték. Hazánkban Baranyában, Villányban jelent meg a ’30 as években. Akkor bulgárgaznak is hívták, jelezve, hogy a bolgárkertészek megjelenésével bukkant fel a növény. Ma már az egész országban megtalálható, kivéve a hegyeket, erdőket és az alföldi szikeseket, ahol ritkák. Virágzása július közepén kezdődik, augusztusban és szeptemberben tetőzik, a növény természetes szerint állandó pollenszóródással kell számulnunk ezen időszak alatt. Jelenleg a meleg miatt Magyarországon két héttel előbbre jár a vegetáció, így a pollenszóródás is. A parlagfüvet a büdöskével és a fekete ürömmel lehet leginkább összekeverni. E növénynek nincs ismert hasznos tulajdonsága, természetes ellenségével sem tudunk számolni. A kecske, juh ugyan megeszi, de csak ha nincs más tápláléka.

34 milliárd!

Ma ez a legelterjedtebb gyomnövényünk. A területek 4.7 % át elveszi! Ez Győr-Moson-Sopron megye teljes szántóterületét befedné. Ezzel mintegy 34 milliárd forint kárt okoz a gazdaságnak. Ez is alátámasztja: ez egy FVM probléma!

Elterjedés

A fertőzés szempontjából legveszélyesebbek a napraforgó táblák, amiből egyre több van, nálunk is, főleg az energiagazdálkodási változások, az e típusú növények térnyerése miatt. Európai probléma ez, ráadásul magyar szégyen, hiszen vizsgálatok igazolják: a Kárpát medence magasan a legfertőzöttebb az egész földrészen. Az egyetlen stabilan magas fertőzöttségű terület hazánk, és az innen fújó széllel változik, hogy az e térképeken szereplő, magas pollenfertőzöttségű “vörös zóna” merre nyúlik el.

Kimutatták, Svájcba is a magyar madáreleséggel került (melynek nagy része napraforgó).

Védekezés

A probléma belátható időn belül megoldható lenne, ha jól szerveznék a védekezést és a megelőzést – állítja a tanszékvezető professzor. Védekezésre többek között Óváron is hoztak egy intézkedést: belterületen a telek tulajdonosának az adott ingatlan 15 méteres körzetét rendbe kell tartania, parlagfüvet irtani. Máshol is kellene ilyen helyi rendelet – hangsúlyozta az előadó.
Akár belterületen, akár a földeken a kapálások csak vizes időben hatékonyak. Az elterjedt kaszálás is veszélyes, mert általában egyszer kaszálják a gyomot, ami akkor elágazik, két szára lesz, ami csak fokozza a pollenfertőzést. Ezért, a vizsgálatok szerint három kaszálás hozza meg az igazi sikert.
E mellett a glifozát nevű egyszerű vegyszer is hatékony, ami ráadásul könnyen elérhető a gazdálkodók számára.

Egyik legjobb módszer azonban (az elterjedt kultivátorozásnál is jobb): a Jánossomorján tapasztalt eljárás a napraforgó töltögetése. A töltögetés a sorközökből kiemeli a talajt, és rádobja a napraforgó alá, ezzel mindkét helyen megöli a parlagfüvet. Ez az egész vegetálási időben biztos mentességet hoz és a napraforgónak is jó. De ha későn csináljuk, amikor a parlagfű már magasabb, már semmit sem lehet tenni.
E mellett egyre fejlődik az úgynevezett INI technológia, ami a parlagfűt megölő vegyszernek természetes úton ellenálló napraforgó kitermesztését célozza, sikerrel.
A kalászosokban is nagy a gond, mert a kalászok között megjelennek a kis parlagfű növénykék, amik aratáskor még akkorák, hogy vagy nem vágja le a gép, vagy ha igen, akkor csak kettő nő tovább.

Megelőzés – civilben

Belterületen a jegyző feladata e gyom elleni rendelet kiadása és betartatása, de a mezőgazdasági területeken nincs hatásköre, és mint hagnsúlyozta az előadó, ezek lennének a legfontosabbak.
Hazánkban azért a civil mozgalom is jelentős, több helyen tájékoztatókat tartanak a gyerekeknek az iskolában, vannak mindenkit megmozgató gyűjtések is. (Fontos azonban, hogy a virágzásnál már a gyerekeket nem szabad a gyom közelébe engedni, mert elkaphatják az allergiát.)
Mindennek ellenére a szakember úgy látja, egy megoldás kínálkozik, az FVM-nek vissza kell vennie az EM-től a probléma kezelését! Így, elősegítve a felsorolt módok térnyerését, 5 éven belül le lehetne küzdeni a parlagfüvet – állítja Dr. Reisinger Péter.

Lejegyezte: H.T.

-hirdetés- -hirdetés-