Ünnepi szentmisével és a helyi ’48-as nemzetõrök sírjainál koszorúzással ünnepelte meg testvértelepülésünk, Nagyfödémes március 15-ét. A megemlékezésre március 18-án, vasárnap délelõtt került sor, mivel 15-e Szlovákiában nem állami ünnepnap. Így a település a ’48-’49-es eseményekre mindig az ünnepet követõ vasárnap emlékezik meg.
A mátyusföldi Nagyfödémes korábban 80, mára 70%-ban magyarlakta település, ahol a magyar nemzeti ünnepek különösen fontosak az ott élõk számára. A szervezõk örömmel tapasztalták, hogy az 1989-ben kezdõdött ünnepségeken az utóbbi években egyre többen vesznek részt.
Turányi Miklós plébános prédikációjában elmondta, március 15-én fejet kell hajtanunk azok elõtt, akik felkeltek, vért áldoztak a hazáért, a szabadságunkért. „Ez a hazánk, dacára annak, hogy olyan emberek néznek itt ránk, akik nem szeretnek minket, akiknek szívében harag dúl, akik kisebbségnek is tekintenek minket. Mindennek dacára ez a mi hazánk.”
Mint két testvér
Méltóképp kell megbecsülnünk azt a szabadságot, amiért akkor felkeltek õseink, azt a szabadságot, ami Ádámmal és Évával minden embernek megadatott Istentõl. „Amikor elhangzik az „Isten áldd meg a magyart”, én mindig imádkozom, hogy ma tudjuk tönkretenni a láncokat, hogy Isten engedje átélnünk azt az érzést, amikor ember embernek testvére.” – mondta beszédében Turányi Miklós.
Hol sírjaik domborulnak
A megemlékezést hagyományosan a CSEMADOK szlovákiai magyar kulturális egyesület helyi szervezete rendezte a település magyar tanítási nyelvû iskolájával karöltve.
Az ünnep ereje
Vahlaty Károly alpolgármester televíziónknak elmondta: „Sajnos az új nemzedék nagyobbrészt a szlovák iskolákba jár. Ott nem tanulják meg a magyar kultúrát, a történelmet, ezeknek a gyerekeknek Petõfi Sándor, József Attila nem mondd semmit. Ez fontos probléma, hiszen nekik kellene megõrizni és továbbadni a magyarságtudatot. Ezért szorgalmazzuk az ilyen ünnepségeket, hisz akik a szlovák tanítási nyelvû iskolákban nem tanulták a magyar történelmet, itt legalább megtanulják, illetve kapnak valami ízelítõt belõle.”
Máskor is
A magyar kultúra megõrzéséért a helyi magyar színjátszó kör és a mûvelõdési ház illetve az iskola által szervezett további megemlékezések is sokat tesznek. Sok magyar nemzeti ünneprõl, jeles évfordulóról, személyiségrõl tartanak kisebb nagyobb megemlékezést a településen.
Szükség törvényt…
Mindezek mellett az önkormányzat a helyi magyar tanítási nyelvû iskolát is támogatja. Hogy biztosítsák az iskola fennmaradását, pár éve engedélyezték a szlovák törvényeknél alacsonyabb létszámú, 12 helyett 11 fõs osztályokat, önerõbõl pótolva az így kiesõ állami normatívát. Máskülönben ugyanis összevont osztályokat kellett volna létrehoznia az iskolának, ugyanakkor a szlovák törvények szerint, ha egy iskolában nincs meg a kilenc évfolyam, az intézmény nem mûködhet tovább.
Még nem elég
Az alpolgármester elmondta, bár mára már stabil a magyar iskola tanulólétszáma, csak az 5-6-ikas évfolyamnál találunk 11 fõs létszámot, tennivaló még jócskán akad. A 70%-ban magyarlakta településen, ugyanis idén csupán 13-an iratkoztak be a magyar, míg 18-an a szlovák tanítási nyelvû iskolába. Ugyanakkor a szlovák tanítási nyelvû iskolába járók 40%-a magyar anyanyelvû Nagyfödémesen. Õk már sokkal kevesebbet tanulnak meg nemzeti kultúrájukból, történelmükbõl, mint a magyar iskolába járók.
Hauptmann Tamás
