56-ra emlékeztek az osztrákok

Az 1956-os magyar forradalomra emlékezett Ausztria ma délelõtt az Andaui hídnál. A nagyszabású ünnepségen számos osztrák vezetõ méltatta azt az emberséget, amellyel az andauiak ötven évvel ezelõtt a magyar menekültek segítségére siettek.

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezett osztrák emlékünnepség annak a 70 ezer magyarnak – és nem mellékesen az õket fogadó osztrákoknak – állított emléket, akik 1956-ban az Andau hídon át menekültek nyugatra. Szemtanúk, akik akkor részesei voltak az eseményeknek, mesélték el a színpadon személyes élményeiket, és politikai vezetõk hangsúlyozták a kis híd szimbolikus szerepét.

A kötelességekre emlékeztetett az államfõ

Heinz Fischer, Ausztria köztársasági elnöke az emberi jogokról és az emberi kötelességekrõl szólva alapvetõ emberi kötelességként említette embertársaink segítését. “Fontos, hogy ne elégedjünk meg azzal, hogy büszkék vagyunk arra, amit ötven évvel ezelõtt tettünk, hanem levonjuk belõle a következtetéseinket a jelenre és a jövõre nézve.” – mondta az államfõ. “Mert egyvalami mindannyiunk számára világos kell hogy legyen: hogy ma is vannak segítségre szoruló emberek, ma is vannak menekültek, emberek, akiknek el kell hagyniuk a hazájukat, és ma is felelõsséggel tartozunk az embertársainkért.”

Az együttmûködés alapköve

Hans Niessl, burgenlandi tartományfõnök beszédében kiemelte az osztrák hadsereg, az Ausztriai Vöröskereszt és a csendõrség munkáját, amellyel a menekülteknek segítettek. Niessl szerint ez volt a két ország jelenlegi együttmûködésének az alapköve. “Az elmúlt években és évtizedekben nem csupán egymás mellett éltünk. Burgenland és a nyugat-magyarországi megyék már több mint hat évvel ezelõtt megalapították az úgynevezett Eurégiót, ahol számos határokon átnyúló gazdasági és turisztikai programokat valósítottak meg.” – mondta Niessl. Mind mondta, Burgenland a szabadság kapuja volt akkor a magyaroknak, a szolidaritás és a segítõkészség földje. Az Andaui híd azóta is a béke, a szabadság, a szolidaritás és az emberség metaforája. Niessl szavai szerint a legnagyobb békeprogram maga az Európai Unió, amely gondoskodik a demokráciáról, a békérõl és a szabadságról.

Múlt és jövõ

Walter Prior, a burgenlandi tartományi parlament elnöke szerint “míg a híd ötven évvel ezelõtt egy keskeny menekülési út volt a szabadság felé, addig mára a múltat és a jövõt összekötõ út szimbólumává vált.”

Matthias Gelbmann, Andau polgármestere több elõtte szólóhoz hasonlóan szintén a béke és a szabadság szimbólumának nevezte a hidat, Andau községet pedig az emberség szinonímájaként említette. “Az andauiak voltak az elsõk, akik a magyaroknak segítséget, élelmet, és reményt adtak: egy szabad élet reményét.” – mondta.

Az ünnepség záróakkordjaként a híd lábánál fölszenteltek egy emléktáblát, amely a Vöröskeresztnek állít emléket, hiszen a Vöröskereszt munkatársainak kulcsszerepük volt az 56-os menekültek segítésében. A Vöröskereszt egyébként népes küldöttséggel képviseltette magát a rendezvényen, és Fredy Mayer, az Osztrák Vöröskereszt elnöke is ünnepi beszédben idézte fel az 56-os eseményeket.