A környék osztrák és magyar településeinek és szervezeteinek képviselõi tartottak megbeszélést a Polgármesteri Hivatal tárgyalótermében szerdán. A találkozás célja az volt, hogy feltérképezzék a környék turisztikai lehetõségeit és megtárgyalják a fejlesztési elképzeléseket.
Jánossomorja beleesik abba a határ menti övezetbe, amit Németország és a Természetvédelmi Világszövetség kezdeményezésére jelöltek ki az egykori vasfüggöny mentén a Jeges-tengertõl egészen az Adriáig. Magyarország két éve tagja az Európai Zöld Övezet projektnek, melynek célja, hogy megõrizzék és óvják a fennmaradt természeti kincseket, épületeket, valamint hasznossá tegyék azokat a lakosság számára ebben az Európán végighúzódó, 7000 kilométer hosszú, összesen 23 országot érintõ övezeten belül.
Jánossomorja központi helyzete
A szerdai megbeszélésen Alois Lang, a Fertõ-Hanság Nemzeti Park osztrák igazgatóhelyettese, az Európai Zöld Övezet koordinátora három téma köré csoportosította a Jánossomorján lehetséges fejlesztéseket.
Elsõként a város természeti adottságainak kihasználását fogalmazta meg. Mivel Jánossomorja három nagy terület – a Fertõ-tavi Nemzeti Park, a Hanság és a Szigetköz – között fekszik, érdemes lenne ezt a helyzeti elõnyt kihasználni, hiszen a városból mindhárom terület könnyen megközelíthetõ. Elképzelhetõnek tart egy olyan bemutatótermet, ahol az idelátogatók megismerhetik a három tájegységet, nemzeti parkot és innen indulnak el, hogy ezeket aztán meg is nézzék.
Egy másik lehetséges megoldás lenne, a térség mezõgazdasági adottságainak kihasználása. Mivel a környéken nagyon sok a még fennmaradt egykori major, ezeknek a kiépítését javasolja a szakember. Véleménye szerint a Habsburgok nem véletlenül telepítettek ide ennyi gazdaságot. A terület adottságai megfeleltek úgynevezett mintagazdaságok kialakításához.
Harmadik lehetõségként egy természetvédelmi oktatást nevezett meg. Jánossomorja környékén ugyanis nagyon sokféle talaj található, mind magyar, mind osztrák oldalon. Ezekbõl a földmintákból lehetne például kiállítást nyitni, majd a turistáknak lehetõséget biztosítani a talajok megtekintésére az adott helyszíneken.
Alois Lang kiemelte, hogy nagyon fontos lenne még a kerékárutak kiépítése is, de errõl majd csak akkor kell beszélni, ha megvannak azok a projektek, amiket konkrétan meg szeretne valósítani a város. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy azt elérjük, hogy az ide érkezõ turisták itt is aludjanak, ne csak átmenõ turizmus legyen a városban, hiszen számottevõ bevételre csak az szállóvendégek által tehet szert a város. Emellett nagyon fontos – tette hozzá a szakember, hogy a régió települései, érdekképviseletei és szervezetei szorosabban összedolgozzanak a határokon túl is.
Változások 2007-tõl
Mivel 2007-tõl megnyílnak a határok, és az Európai Uniós pályázatok döntõ része kistérségeket támogat, Jánossomorjának sok lehetõsége van fejlesztési pénzek elnyerésére, de csak akkor, ha összedolgozik a régió többi településével.
„2007-2013 között új költségvetési szakasz indul az Európai Unióban, amelyhez ugye természetesen most már az Európai Unió tagjaként Magyarország is hozzáférhet. Komoly fejlesztések, komoly pénzek várhatók, s ennek szeretnénk elébe menni, mégpedig úgy, hogy ezen a mai tanácskozáson idehívtuk a határ túloldalán, közvetlen a határ mellett lévõ osztrák települések képviselõit, valamint a Mosoni-síksághoz tartozó települések képviselõit, hogy erre az idõszakra, tehát a 2007-2013 közötti idõszakra milyen, elsõsorban turisztikai fejlesztéseket tudunk közösen elképzelni.” – mondta Lõrincz György, önkormányzati képviselõ. A megbeszélésen bemutatott néhány Jánossomorján illetve Jánossomorjához közel található épületet, ahol õ fejlesztéseket javasolna. Ilyen épület például a pusztasomorjai egykori iskola épülete, ami alkalmas lenne turisztikai központ kialakítására. Megemlítette a városhoz közel álló két régi laktanyaépületet, valamint a Horváth csárda udvarán álló kemencét is, amit 1923-as határkiigazítás után az igazító bizottság egy tollvonással elválasztott a csárdától.
Együttgondolkodás
Ahogy a beszélgetésbõl kiderült, osztrák és magyar oldalon is hasonló problémákkal küzdenek a települések. A Fertõ-tó északi és keleti részét mindkét oldalon „senkiföldjének” tartják, hiszen itt nincs kiépítve turizmus, és nagyon kevés a szálláslehetõség. Ugyanakkor minden résztvevõ nyitott a közös munkára, közös turisztikai fejlesztések megvalósítására. Ez Jánossomorja számára elsõsorban Ausztria oldaláról fontos, hiszen a pályázati lehetõségeknek a lényege a határok nélküliség megvalósítása.
„2007-tõl úgymond össze leszünk zárva, megszûnnek a határok, tehát a határ jobb és bal oldala, ausztriai illetve magyarországi településeknek együtt kell gondolkodni, és ennek az együttgondolkodásnak az alapjait próbáltuk ma itt letisztázni.” – mondta el dr. Kurunczi Károly, Jánossomorja polgármestere.
Egy hónap múlva újra találkoznak a megbeszélés résztvevõi, de akkor már Illmitzben folytatódik a beszélgetés.
