A bejelentkezés és a névjegyzék titkos; csak a feliratkozottak száma nyilvános. Ez Wennesz József szerint azért is fontos, mert sokan nem szeretnék nyíltan felvállalni hovatartozásukat, mert elevenen él még bennük a kitelepítés emléke. A második világháborút követõ kitelepítéseknél ugyanis az 1941-es népszámlálás adatait használták fel, s a deportáltak listáját a korábban magukat németnek vallók közül állították össze. Ám, mint a helyi kisebbségi elnök mondta, ez szerencsére ma már nem következhet be, ráadásul a választások végén a listákat megsemmisítik, így azt a jövõben nem használhatják fel semmire.
A kisebbségi önkormányzati választásokat azon településen írják ki, ahol legalább harminc fõ iratkozott fel a listára. Wennesz József, elmondta, ez a helyi németség létszámából adódóan természetesen nem jelent ám a költségvetést is ehhez fogják kötni ezért fontos, hogy minél többen képviseljék magukat a választáson. Céljuk tehát a lehetõ legtöbb választót összegyûjteni, mert ezzel az országos alapból több támogatáshoz jutna a kisebbségi önkormányzat.
Egy másik, fontos kikötés, hogy legalább öt kisebbségi képviselõjelölt szükséges a választás megtartásához. A jelöltség egyik feltétele, hogy a jelöltnek szerepelnie kell a kisebbségi választói jegyzékben, s élveznie kell a kisebbségi szervezet is támogatását is.
A törvénymódosítás ezen kívül lehetõvé teszi a kisebbségek számára egy úgynevezett szószóló delegálást a települési önkormányzat testületébe, így, ha nem jutna be olyan képviselõ mely mindkét önkormányzat tagja, a német kisebbség érdekei akkor is érvényesülnének települési szinten is.
A kisebbségi önkormányzatok választása a helyi önkormányzati választásokkal egy idõben, ám idén elõször külön helyiségben történik. A külön e célra felállított kisebbségi választási bizottság Wennesz József szerint nagy valószínûséggel a volt mozi épületében kap majd helyet, ahol a már megszokott módon zajlik majd a szavazás.
