A két kiképzett magyar ûrhajós egyike tartott elõadást Jánossomorján, április 11-én, kedden. Dr. Magyari Béla, aki ma a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke 1980-ban együtt végezte az ûrhajós kiképzõprogramot Farkas Bertalannal, az elsõ és eddig egyetlen magyar asztronautával, és szinte csak a véletlenen múlt, hogy kettõjük közül végül nem õ repült az ûrbe.
Az ûrrepülés küszöbén címmel tartott elõadást dr. Magyari Béla ûrhajós, akit 1980-ban egy hajszál választott el attól, hogy a Szojuz-36 ûrhajó fedélzetén õ induljon a világûrbe. A szovjetek döntése azonban akkor kettejük közül Farkas Bertalanra esett. Magyar ûrhajóst azonban azóta sem képezek ki, és Magyari Béla elmondhatja magáról, hogy a világ 7-800 kiképzett ûrhajósának egyike.
Magyari Béla elõadásában elmesélte az érdeklõdõknek, hogy az ûrhajós program elõtt a pápai vadászrepülõ alakulatnál teljesített szolgálatot mint elsõ osztályú vadászpilóta; Farkas Bertalannal Pápán is egy században szolgáltak. 1978 és 1980 között a szovjet Interkozmosz-program keretében a Moszkva melletti Csillagvárosban kaptak ûrhajós kiképzést. Arra a kérdésre, hogy a szovjetek mi alapján választottak kettejük közül, Magyari Béla egy anekdotával válaszol: „Elõvették a személyi lapunkat, ami egy fényképpel kezdõdött. Megnézték: Berci bajuszos, Béla bajuszos – ez így nem jó. Na akkor nézzük meg, ki mikor született: Berci ’49, Béla ’49. Melyik hónap? Augusztus, augusztus. Berci augusztus 2-án született, én augusztus 8-án, természetesen a tapasztaltabb, a hat nappal idõsebb ment a világûrbe” – meséli mosolyogva.
Valójában – mint mondja – a döntés csak a véletlenen múlt, de már 1978 decemberében tudták, hogy melyikük repül majd. „Mi kértük a csillagvárosi vezetést, hogy határozzák meg, melyik személyzet lesz az elsõ számú, melyik a második, hogy ne az utolsó pillanatban tudjuk meg, mert erre föl kell készülni pszichikailag.”
A szovjetek tulajdonképpen nem is a két magyar között választottak, hanem véletlenszerûen Farkas Bertalant osztották be Valerij Kubaszov, szovjet ûrhajós mellé, és a szovjet repülési terveknek megfelelõen Kubaszov következett (2 ûrrepüléssel a háta mögött) a sorban és nem az újonc Dzsanyibekov, aki Magyari Béla párja volt.
Magyari Béla azonban mint mondja, annak ellenére, hogy a tartalékcsapatba került, büszke arra, hogy részese lehetett az elsõ magyar ûrrepülésének. „Mi egy feladatot csináltunk: az elsõ szovjet-magyar ûrrepülésre készültünk föl. Nem külön, egyszerre mind a négyen, mert a feladat ugyanaz volt. És én nagyon büszke vagyok arra, hogy 1980. május 26-ára a mi személyzetünk is kész volt az ûrrepülésre.”
Farkas Bertalannal fontosnak tartották, és tartják azóta is, hogy kettejük kapcsolata ne romoljon meg.
Dr. Magyari Béla elõadása elõtt fia Magyari Gábor mesélt a megjelenteknek az Egyesült Államok-beli huntsville-i ûrtáborról, ahol tíz napot töltött 2005 nyarán. A NASA nemzetközi ûrtáborában minden évben 21 meghívott ország két kiválasztott diákja vehet részt. Magyarországon a Magyar Asztronautikai Társaság ifjúsági pályázatával lehet kijutni a táborba, amely gyakorlatilag egy tíznapos ûrhajóskiképzõ oktatóprogram. A 16 éves Gábor egyébként a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum tanulója.
A Balassi Bálint Mûvelõdési Ház és a TIT jánossomorjai tagszervezete április 12., az Ûrhajózás Világnapja (Jurij Gagarin, a világ elsõ ûrhajósa 1961. április 12-én tett utazást az ûrbe.) alkalmából hívta meg Jánossomorjai esték elnevezésû programsorozatára dr. Magyari Bélát és fiát.
Jakab Viktória
