A jánossomorjai kavicsbányában feltárt leletek egy részét is bemutatta legutóbbi fórumán a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum. Hangsúlyozák, a régészeti feltárás már rég nem állja útját a strand megépítésének.
A rendezvényt a múzeumhoz tartozó Cselley-házban tartották, ahol Szentkuti Károly múzeumigazgató köszöntõbeszédében megköszönte a segítséget azoknak a vállalkozóknak, akiknek ingatlanján építkezések során régészeti értékeket találtak, s a feltárás lassította a munkákat. A civilszféra szerepe jelentõs a múzeum életében, a magánberuházások során ugyanis számos esetben kerülnek elõ értékes emlékek a föld alól. Ilyenkor – még, ha kényszerbõl is- éppen a beruházónak köszönhetõ a feltárás. Az igazgató úgy véli, környékünkön jó kapcsolatot tudott kialakítani a múzeum a magánszemélyekkel, vállalatokkal, azok ugyanis szívesen vállalják a partnerséget. A kötetlen beszélgetéssel egybekötött kiállítás egyik fõ célja is az volt, hogy bemutassák a múzeum és a régészek munkáját.
A kiállított tárgyak között számos környékbeli településrõl származó anyag mellett már a 2003-ban Jánossomorján feltárt leletek is szerepeltek. A kavicsbányáben talált sírhelyekbõl számos avar kori ékszer, edény és más használati tárgy is a felszínre került.
A feltárást végzõ Aszt Ágnes régész hangsúlyozta, a múzeum az ásatásokat és az egyéb szükséges eljárásokat a területtel kpcsaolatban nefejezte, a beruházásokat így tehát már nem zavarja a feltárás. Kivéve persze, ha a beruházó a már kijelölt és feltárt részeken túl más területeket is bevonna az építkezésekbe. A mosonszentjánosi kavicsbányában az avar kori temetõ közel száz évvel ezelõtti felfedezése óta közel 300 sírhelyet találtak, de a régész becslése szerint a föld mélye még számos sírt és avar kori emléket rejt. Az arányokat jól szemlélteti az a tény is, hogy a Kárpát-medencében talált legnagyobb avar temetõje több mint 3000 sírt számlált. Újabb feltárásokra azonban, pénzhiány miatt, csak akkor kerülhet sor, ha a beruházást végzõ cég további területeket szeretne beépíteni.
