Nem madárinfluenzában pusztult el az a hattyú, amit október 24-én hétfõn találtak az osztrák hatóságok a Fertõ-tó környékén, régiónk közelében. Az elsõ vizsgálatok eredményei alapján valószínûleg az emberre nem veszélyes baromfikolera végzett az állattal- tudta meg a Független Hírügynökség. A biztonság kedvéért azonban még egyszer elvégzik majd a vizsgálatot az Országos Állategészségügyi Intézetben. Közben településünk közvetlen környezetében is fokozottabban ellenõrik a vonuló madarak pihenõhelyeit.
Az elmúlt hetekben az állategészségügyi szakemberek mintegy ezer madáron végeztek el vizsgálatokat, de eddig egyiknél sem találtak madárinfluenzára utaló tüneteket. Az ellenõrzéseket azonban folytatják- adta hírül a Kék Duna Rádió. A vándormadarak következõ napokban esedékes vándorlása a járvány esetleges hazánkra való átterjedésének veszélyét is magában hordozza. A szakemberek ezért fokozottan figyelik azokat a területeket, melyek a vonuló madaraknak pihenõhelyül szolgálnak. Ilyen például a Hortobágy és a Kis-Balaton vidéke, de a Fertõ-tó és környezete is.
Balsay Sándor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi képviselõje televíziónknak elmondta, a Fertõ-Hanság Nemzeti Park munkatársai és a madártani egyesület tagjai már most is jobban ellenõrik a veszélyeztetetebb területeket. Így településünk közvetlen környezetében, a Nyirkai-Hany láprekonstrukciós területén, a Metszés mentés és a Hanság környezõ kisebb vizein is végeznek megfigyeléseket. Balsay Sándor kiemelte, a helyzetet bonyolítja, hogy a délrõl északra irányuló vonulást keresztezi egy, a szintén fertõzött északi, és ázsiai területkerõl nyugatra irányuló madárvonulás. Ez akár Közép-, és Nyugat-Európába is beviheti a megbetegedést. Vannak olyan, hazánkba is hamarosan érkezõ récefélék, melyek a franciaországi tengeröblökben telelnek át. Ezek némelyike akár napi 500 km-t is megtesz, így nehezen ellenõrizhetõk a vándorló csapatok – mondta a szakember.
A településünk környezetében is található vizes-lápos területeken megpihenõ madarak akár a lakott környékeken is megforduló szárnyasokra, például a verebekre, galambokra, sirályokra is átragaszthatják a kórt, ezért is fontos, hogy minél nagyobb figyelemmel legyünk a kritikus területek iránt. A jövõben elképzelhetõ az is, hogy az illetékes szervek önkéntesek segítségét kérik egy-egy kisebb terület megfigyelésére. Balsay Sándor ugyanakkor hangsúlyozta, sok téves információ kering most a köztudatban a madárinfluenzával kapcsolatban, ugyanakkor hazánkban jelenleg inkább a megelõzésrõl, elõvigyázatosságról van szó. A pánikkeltés elkerülésére szolgál többek között a madártani egyesület honlapján (http://www.mme.hu/) található, a kérdést tárgyilagosan taglaló sajtóközlemény is.
