Kiemelt hírünk: Csütörtökre javult az egyik, hétfõn fagyállót ivott jánossomorjai férfi állapota, ám a másik két személy továbbra is életveszélyes stádiumban van – tájékoztatta televíziónkat Dr. Zacher Gábor fõorvos, a betegek kezelõorvosa. Szerinte e kritikus állapot kialakulásához hozzájárult a kései orvoshoz fordulás, de a hazai egészségügy nehézkessége is. Zacher Gábor nyilakozott televíziónknak az esetrõl:
Kis mértékben ugyan, de javult az egyik jánossomorjai fagyállómérgezést szenvedett férfi állapota csütörtök reggelre. A beteget levették a lélegeztetõgéprõl és tudatállapota is javult, ami mindenképpen azt mutatja, hogy biztató az állapota, tájékoztatta televíziónkat Zacher Gábor, az Erzsébet Kórház toxikológiai osztályának osztályvezetõje. Hangsúlyozta azonban, hogy még nem stabilizálódott a helyzet.
Dr. Zacher Gábor toxikológus fõorvos
– „Bár a javulás biztató, a meccs sajnos még nincs lejátszva, az elkövetkezendõ napokban még kialakulhat veseelégtelenség. Hétfõn már tisztábban láthatjuk a helyzetet.” – fogalmazott televíziónknak Zacher Gábor.
A másik két beteg állapota továbbra is súlyos, életveszélyes. Jelenleg is mesterségesen lélegeztetik õket és mûvesekezelést kapnak. Jelen stádiumban nem jósolható meg biztosan, hogy fog alakulni a helyzet holnaputánra – hangsúlyozta a fõorvos.
Zacher Gábor elmondta, évente átlagosan harminc fagyállós mérgezés fordul elõ hazánkban, ám ezek többsége a véletlen mûve, sok pedig öngyilkossági kísérlet. A neves toxikológus szakember kiemelte, tapasztalataik szerint a hasonló mérgezéses esetek legalább fele elkerülhetõ lenne a vegyszerek megfelelõ otthoni tárolásávál. A jánossomorjai eset azonban õt is meglepte, mert kivételes, hogy egyszerre többen, ráadásul ilyen mértékben mérgezõdjenek meg e vegyszertõl.
Akár a kannás bor
Arra a kérdésünkre, hogy nem tûnhet-e fel a figyelmetlen fogyasztónak már az elsõ kortyoknál, hogy mit is iszik, a neves toxikológus elmondta, a vegyszer íze, szaga nagyon hasonló a túlédesített, rossz minõségû kannás borhoz, így aki hozzá van szokva a hasonló borokhoz, vegyi úton elõállított bor-jellegû italokhoz, könnyen csapdába esik. A három jánossomorjai férfi sem ismerte fel a fagyállót.
A bomlása veszélyes
A fagyálló (etilén-glikol) önmagában véve nem tartalmaz mérgezõ anyagokat, azonban bomlási folyamatában veszélyes anyagok, például hangyasav szabadul fel. Súlyosabb mérgezésnél a szervezet sav-bázis háztartása is felborulhat, a normális 7.30 – 7.48-as Ph-értékrõl a mérgezett szervezet sav-bázis háztartása akár a 6.09 – 7.01-es Ph-értéket is elérheti. Ez akkora különbség, hangsúlyozta a fõorvos, ami felboríthatja a szervezet biokémiai folyamatait, és ez nem ritkán halált is okozhat. A mérgezés utáni elsõ teendõként mûvesekezeléssel el kell távolítani a szervezetbõl az etilén-glikolt vagy bomlástermékeit. Ha ezen a fázison túljutnak a betegek, hosszú terápián kell átesniük a teljes gyógyulásig. Ha korán felismerik a mérgezést, általában alkoholt adnak a betegeknek, mondta Zacher Gábor, mert az alkohol lefoglalja az enzimeket, vagyis a veszélyes szer ezt az anyagot kezdi el bontani.
– „Furcsa helyzet, amikor a beérkezett betegekkel közöljük, hogy most egy-két deci vodkát, vagy pálinkát kell innia a mérgezésre” – fogalmazott a toxikológus. Súlyosabb esetben persze a betegek intravénásan kapnak alkoholt.
Mit tehetünk otthon?
A háztartási mérgezéseknél, amit általában a más szerekhez hasonló, összetéveszthetõ tárolási módok okoznak, az alkoholfogyasztás szintén megfelelõ óvintézkedés. Ha azonnal magas alkoholtartalmú italokat adunk a betegnek, azzal hátráltatjuk, hogy a fagyálló a szervezetet támadja meg. A megfelelõ orvosi szakellátás azonban semmivel sem kerülhetõ el, így az esetleg elõforduló házi baleseteknél a lehetõ leghamarabb forduljunk orvoshoz.
A jánossomorjai eset hibákra mutat rá?
Arra a kérdésünkre, hogy esetünkben e súlyos állapot kialakulása mennyire a viszonylag kései kezelés, és mennyire a nagy mennyiségû fagyálló számlájára írható, Zacher Gábor elmondta: A legnagyobb gond, hogy sok idõ telt el a mérgezés, és a megfelelõ kezelés között, sõt a betegek fel sem ismerték, hogy megmérgezték magukat. Ilyen esetben minél hamarabb orvoshoz kellett volna fordulni, és sokat javított volna a helyzeten, ha azonnal szakszerû ellátást biztosító kórházba szállítják a betegeket.
Mint ismert, a három férfi másnap hasfájásra panaszkodva kereste fel Dr. Mihályi Zsuzsanna háziorvost, aki azonnal felismerte a mérgezést, és beutalta a betegeket a mosonmagyaróvári Karolina Kórházba. Ide már komoly tünetekkel, hasfájással, végtagzsibbadással és szédüléssel érkeztek meg a betegek, és állapotuk rohamosan romlott. Innen az Országos Toxikológiai Központnak helyet adó fõvárosi Erzsébet Kórházba szállították az addigra már életveszélyes állapotban lévõ férfiakat, kettõjüket mentõautóval, míg egyiküket helikopterrel.
Szervezeti hiba az egészségügyben
– „Dr. Mihályi Zsuzsanna, aki egyébként régebben kórházunkban dolgozott, kiválóan felismerte a mérgezést. -emelte ki Zacher Gábor – A probléma a hazai egészségügy egyik szervezési hibájában is kereshetõ. A háziorvos ilyen esetekben köteles az illetékes kórházba utalni a beteget, mint ahogy itt is elõször a mosonmagyaróvári kórházba kellett szállítani [egy ismerõsük személygépkocsijával – A szerk.] a betegeket. Onnan küldhették csak tovább õket a szakellátást biztosító intézményekhez, esetünkben az Országos Toxikológiai Központhoz. Hangsúlyozom, az orvosok korrekt, szakszerû módon jártak el az ügyben, ám az egészségügy kis átszervezésével hamarabb kaphatnák meg a szükséges speciális ellátást a súlyos betegek, ami akár életeket is menthet. Az ilyen esetekben nagyon fontos lenne, hogy ha a háziorvos, vagy a kiérkezõ mentõegység felismeri a problémát, a betegeket azonnal a megfelelõ speciális ellátást biztosító szakintézménybe lehessen szállítani, és így kikerülhetõ legyen az illetékes kórházba való szállítás, beutalás.”
Hiányos helikopterhálózat
További egészségügyi gondra világíthat rá az eset egy másik része, nevezetesen, hogy csak az egyik beteget szállították mentõhelikopterrel a budapesti kórházba, a másik kettõ mentõvel érkezett. Zacher Gábor kiemelte, ebben a konkrét esetben nem okozott szerencsére különbséget a betegeknél a különbözõ szállítási mód, köszönhetõ az autópályának. A három beteg egyszerre érkezett meg az Erzsébet Kórházba.
Az ország más, rosszabb közlekedési lehetõségekkel rendelkezõ területein azonban nagy gondokat okozhat, hogy nem eléggé kiépített még az országos mentõhelikopter-rendszer. További gond, hogy a legtöbb kisebb kórház nem rendelkezik helikopter-leszállóhellyel, és ennek kiküszöbölése is súlyos idõveszteséget okozhat a betegek ellátásánál.
