A jánossomorjai képviselõ-testület pályázatot nyújt be az ivóvízminõség javítása érdekében a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében. A beruházás várhatóan 300 millió forintba kerül, amelybõl öt százalék önrészt kell vállalnia a városnak. A városatyák a hosszú távon egészséges ivóvíz biztosításának lehetõségét a jó minõségi mutatókkal rendelkezõ feketeerdei vízbázisban látják.
Hatvani László, önkormányzati képviselõ, környezetirányítási szakértõ, aki már hosszabb ideje foglalkozik az ivóvízbázis témakörével, elmondta: az önkormányzat 2001-ben már pályázott az ivóvíz minõségének javítására, akkor azonban sikertelenül. Most ismét benyújtják igényüket a KIOP keretében. A beruházás, amelyhez a szükséges dokumentáció már rendelkezésükre áll, várhatóan 300 millió forintba kerül. A városnak pozitív elbírálás esetén öt százalékos önrésszel, azaz mintegy tizenötmillió forinttal kell hozzájárulnia a projekthez.
A környezetirányítási szakértõ hangsúlyozta: a jánossomorjai ivóvíz a szabványnak megfelelõ, a határértéken belül tartalmaz szennyezõ anyagokat. – A víz nagyon jó oldószer, így amit a tároló közegben fel tud oldani, azt feloldja. A jó ivóvíznek bizonyos sókat kell tartalmaznia, hogy szomjat oldó és megfelelõ hõmérsékletû legyen. Emellett hidrogén karbonátokkal kell rendelkeznie. – Jánossomorján korábban 300 méterig fúrtak le, a két legjobb minõségû kút 260-300 méter mélyrõl csapolja meg a pannon-réteget. Az innen nyert víz nagyon jó minõségû, nem tartalmaz nitrátot, idõnként viszont magasabb a hõmérséklete a szabványnál. Kettõ, ennél kisebb mélységû kút is üzemel. A pleisztocén-rétegbõl nyert víz azonban nitrátos: literenként 60-70 milligramm a nitrát-tartalma az 50 milligrammos szabvánnyal szemben. Keveréssel viszont be lehet állítani a megfelelõ értéket. A nitrát felborítja az oxigénháztartást, és a vér festékanyagával egy olyan vegyületet képez, amely megakadályozza az oxigénszállítást. Kis csecsemõknél így kékvérûség léphet fel, ami halálhoz vezethet. A nitrát mellett a magas ammóniumtartalom is veszélyezteti a jánossomorjai vizet, sõt a város vízbázisát közvetve fenyegeti a Várbalogon talált arzén-szennyezés is. Az európai szabvány ugyanis literenként már csak 10 mikrogramm arzén-tartalmat engedélyez a korábbi 50 milligrammal szemben. Ki kell vizsgálni, hogy ez az arzénszennyezõdés migrál, vándorol-e a jánossomorjai vízbázis felé.
A három veszélyeztetettségi mutató miatt a szakemberek szerint a jánossomorjai vízbázis az ellehetetlenülés felé halad, ezért egy, a várostól távolabb lévõ bázisról kellene távvezetékkel vizet vezetni Jánossomorjára. A képviselõ-testület úgy döntött, hogy környezetvédelmi és gazdasági megfontolásból a jó minõségi mutatókkal rendelkezõ, napi 20 ezer köbméter kapacitású feketeerdei vízbázisból szeretne vizet nyerni. Újrónafõig már rendelkezésre áll a kiépített vezeték, onnan kellene továbbvezetni a hálózatot Jánossomorjára.
Hatvani László úgy véli: jelenleg megfelelõ ugyan az ivóvíz minõsége a városban, de távlatokban kell gondolkodni a probléma megoldásáról, a vízbázis kiváltásáról. Mindent elkövetnek, hogy hosszú távon biztosítani tudják az egészséges ivóvizet a lakosság részére. Jövõ évig minden engedéllyel rendelkeznek, így ha a pályázat pozitív elbírálásra talál, a beruházást végre tudják hajtani.
Farkas János
A témáról a Jánossomorjai Napló következõ számában is olvashat!2005
