-hirdetés- -hirdetés-

Rég szükséges kezdeményezésként indult most útjára a városfejlesztési terv, első állomásán már várva is a helyi lakosok hozzászólásait, ötleteit. Sokak számára talán érdektelen, sokaknak pedig bonyolult lehet a kérés, amivel most hozzájuk, hozzánk fordultak a terv készítői. De hogy mégis miért muszáj, és hogyan is kell szólnunk, arról Hauptmann Tamás esszéjében olvashatunk.

Mórahalom. Párszor megfordultam már ebben a dél-alföldi kisvárosban, de minden alkalommal ugyanaz volt az első gondolatom: Minden éppen olyan, mint Jánossomorján, csak pár évvel mintha előttünk járnának. Azóta az országos lapokban is sokszor kerül elém Mórahalom neve, általában jó példaként. Az 1989-ben nagyközségből lett várost hol sikeres régiós központként, hol a megreformált egészségügyi ellátásért, hol pedig munkáltatói centrumként szerepel az újságok hasábjain. Ilyenkor arra gondolok, pár év múlva talán mi, jánossomorjaiak is hasonlókat mondhatunk el magunkról.

A példa

A “Homokháton” épült falucskában az élet mindig nehezebb volt, mint máshol, örökös harcban álltak a homokos talajjal az emberek. Járja is egy mondás: “Itt fogni kell a földet, hogy ki ne fújja az ember kezei közül a szél”.  A mórahalmiak megtanultak maguk boldogulni, és közben megtanultak kötődni e földhöz. A város titka is ebben van.

Valahol ott kezdődött, hogy a jobb híján zöldséget termesztő gazdák a rendszerváltás után összefogtak, hiszen rájöttek, boldogulni csak közösen lehet. Akkor, amikor mindenki igyekezett a felbomló TSZ-ekből kilopni a mozdíthatót, itt szövetkezetet alapítottak. Mára ez a szövetkezet szervezi a zöldségtermelést, és mondja meg, hogy ki, mit, mikor, hova, hogyan vessen. Teszi mindezt úgy, hogy semmit nem vesz el a gazdák földjéből és szabadságából. Összefogtak, és komoly szakmai kritériumokat szabtak – maguknak. A szövetkezet legfőbb előnye, hogy a minőség mellett az értékesítéssel, a piackereséssel is foglalkozik. Sőt, arra is ügyelnek, hogy a téli időszakban a megfelelő szakmai továbbképzésen vehessenek részt a tagok.

Hogy mi az eredmény? Ha Jánossomorján lemegyünk a zöldségesbe, kis műanyag tálkákban a legtökéletesebb zöldségeket találjuk Mórakert márkanév alatt – az év minden szakában. De rálelhetünk ezekre az ország nagyobb bevásárlóközpontjaiban, sőt külföldön is. A mórahalmi szövetkezet mára több milliárdos profitot termelő nagyüzem lett. Olyan, amit nem a külföldi tőke, hanem a hazai közösség épített fel.

Ha pedig az alapok jók, a falakat is nyugodtan rakhatod. Mára Mórahalom vetekszik egy ausztriai kisvárossal. Nem csak a sikeres termelőszövetkezet, vagy a nemrég felépített, a térségben méltán híres gyógyfürdő megléte utal erre, hanem azok az apró semmiségek, amiket meglepetésemre megengedhet magának, és meg is tud csinálni ez az alig ötezres lélekszámú település: Színjátszókör, civil szervezetek, emlékművek, parkok, és persze televízió, újság, sőt, helytörténeti könyvsorozat.

Sokan talán most azt a kérdést tennék fel, hogy köthető mindez Jánossomorjához, pedig azt kell kérdezni, mi a teendő ezek után nálunk.

Az ösztönzés

Talán vannak, akik idegenkednek a Jánossomorja Város Önkormányzata által nemrég meghirdetett, nagy hiányt pótló városfejlesztési tervtől. Nem értik, miért olyan sürgető a fejlődés, az előre látás, hiszen eddig is megvoltunk szépen. Erre sajnos csattanós választ adott az élet. Sok hozzánk hasonló kisvárosnak a jövőben óriási kihívással kell ugyanis szembenéznie. Az EU-ban tavaly elfogadtak egy, a feldolgozóipar Kelet-Európába és Ázsiába települését szorgalmazó dokumentumot. Ez azt jelenti, hogy 15-20 év múlva a feldolgozóipar aránya 6-8 százalékra csökken az Unióban, vagyis a legtöbb gyár átvándorol majd, mondjuk Bulgáriába vagy Kínába. Persze bepakolva a tarisznyába az iparűzési adót is.

Az itt maradó településeknek tehát más források után kell nézniük, ha nem akarnak a munkanélküliség, és a kötelező feladatok fenntartására sem elég pénz gondjaival hadakozni. Vagyis a törvény egyszerű, változtass, hogy megmaradj. Más lehetőség nincs.

Hogy rátaláljunk a változtatás megfelelő útjára, előre kell néznünk, milyen is az a világ, ahová tartunk. Nem nehéz a jóslás, hiszen az ipar és a mezőgazdaság is ma leginkább munkaerő-leadóként működik. A szolgáltató szektor viszont, amely már ma is a legtöbb embert foglalkoztatja a fejlett országokban, erősödik, és ez a jövőben még inkább jellemző lesz.

Vegyük hozzá, hogy ma Európa rendkívüli mértékben öregszik el, sokkal több az idős, mint a fiatal. Ennek eredményeként az egészségkultusz is nagy tempóban növekszik. Ne felejtsünk azonban még egyet: Szakértők szerint az elkövetkezendő években a tudás alapú társadalom kerül előtérbe Európában. Vagyis a magas tudás, az oktatási minőség nagy cégek kutató-fejlesztő központjait vonzza majd a térségbe, ahogy már ma is van rá példa. Sok más mellett ezeket a változásokat hozhatják az új idők – Jánossomorjára is. A lényeg, hogy próbáljuk előre látni a ránk váró kihívásokat, és határozzuk meg, hogy a kínálkozó lehetőségekből mit tudunk, mit szeretnénk kihasználni. Hiszen tudatos, célzott fejlesztéssel fel lehet építeni a jövőnket.

Ötletes fejlesztés

A fejlesztési terv kialakításához ötleteket mindenki gyárthat, gyártsunk mi is:

Hamarosan új út köt minket össze a szomszédos Andauval. Ezzel esély van arra, hogy régiónk egyik fontos, a Kisalföldet Burgenlanddal összekötő útvonala keresztülmenjen Jánossomorján. Bizonyára sokan választják majd ezt a rövidebb útszakaszt azok közül, akik nem akarnak Fertőd vagy Hegyeshalom felé kerülni. Ez kinyithatja Jánossomorját Ausztria felé, mind a kereskedelem, mind a turizmus szempontjából.

De ne is menjünk tovább, itt a turizmus. Örömteli módon végre valahára ráébredtünk, hogy a turisztikával nemcsak érdemes, hanem muszáj is foglalkoznunk. Ausztria a turisták óriási tömegét csábítja a Fertő-tó természetvédelmi területihez, és ezzel együtt óriási bevételhez jut, megélhetést biztosítva az ott lakóknak. Mi meg kishazánkban ülünk a hasonló területeinken, cukorrépát vetünk belé, permetezzük, szidjuk a túzokokat, sőt, elzárjuk a turisták elöl még a sorompótól három méterre fekvő kilátót is a közeli, országosan egyedülálló Nyirkai-Hanyban. Sőt, aki egy kicsit is ismeri e térséget, tudja, hogy a természeti értékek különleges tárházát rejtegeti a Hanság.

Meg kell hát teremteni a turizmus infrastruktúráját a látnivalóktól kezdve az ellátó intézményekig. Ezt pedig csak a környező településekkel összefogva lehet véghezvinni, viszont megvan az esélye Jánossomorjának, hogy a folyamat motorja, központja legyen. Fel kell térképezni a látnivalókat, turistacentrikussá alakítani azokat úgy, hogy a természetvédelem ne szenvedjen csorbát. Kerékpárutakat kell építeni, mert bizony a traktorgyúrta földúton elakad az osztrák nyugdíjas, és ha már építünk ilyet, miért ne kapcsolhatnánk össze azt a Mosonmagyaróvárig húzódó Szigetközi kerékpárutakkal?

 E mellett helyben, városunkban is programokat kell biztosítanunk a turistáknak, de még egy valamire való mozink sincs, sőt, a ma oly népszerű fesztiválozásból sem vesszük ki a részünket.

A győri Mediawave nemzetközi filmes és zenei fesztivál az egész régióban, sőt a szomszéd országokban is tart rendezvényeket, sokkal kisebb falucskákban is, mint Jánossomorja, odavonzva francia, olasz, és egyéb nációkat. Bolond képzelgés, hogy Jánossomorja is otthont adhatna a fesztivál egy-egy koncertjének? Vagy akármi másnak…

Hogy volna lehetőségünk a szórakoztató turizmus fejlesztésére, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a helyi ifjúsági klub idén ötödik éve rendezi meg a Hanság-nagyerdei Ifjúsági Találkozót, százszám csábítva ide a fiatalokat. Olyanokat, akik szívesen járnak vissza a következő években is.

Sokan csak fürdeni is messze utaznak. A szomszédos bősárkányi strand vendégkörének jó részét soproni lubickolók teszik ki. A mi kis strandunk pedig évek óta egy szemetesgödör. Csak nevetünk azon, hogy állnak a munkálatok. Pedig, ha már van strandunk, tán egy kis wellness-központot is felhúzna szívesen egy-két vállalkozó, főleg, ha erre járnának a kedves osztrák turisták. Ezután már csak egy lépcső a gyógyfürdő, a szabadidőcentrum, vagy bármi. A lehetőség megvan.

Tőkét, beruházókat is lehet ide csábítani, ahogy erre a rendszerváltás utáni években remek példát mutattunk. Csak nem szabad abbahagyni. Hogy ma is van rá lehetőségünk, arra a nemrég városunkban lezajlott, e témát tárgyaló konferencia jó példa. Meg kell fogadnunk az ott kapott tanácsokat.

De sok hasonló ötlet születhet még. Vegyük fel a kapcsolatot más, e téren már sikeres településekkel, hisz a jobbtól nem szégyen tanulni. Tervezzünk elkerülő utat a szentpéteri városrészre, legyünk kistérségi központ, próbáljunk idehozni középfokú oktatást, fogjunk össze a gazdaságban. A felmerült ötletek értékelésébe és kivitelezésébe pedig vonjunk be gazdaság-és társadalomföldrajz, szociológus és gazdasági-marketing szakembereket is, hiszen ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek egy város jövőjének, lehetőségeinek megtervezésénél.

…és a sor még folytatható.

Az általam leírtak is leginkább csak ötletek, felvetések, és könnyen lehet, hogy sok közülük megvalósíthatatlan butaság. Ezt majd a szakemberek eldöntik. Nekem, nekünk csak az ötleteket kell bedobnunk a közösbe. Ha pedig sokat vetünk fel, talán egy-kettő rálel a helyes irányra.

Piacon lenni

Van azonban még egy dolog, amire figyelnünk kell, ha városunk jövőjéről akarunk gondoskodni. A településmarketing. Ez a fogalom sokak számára ismeretlen az országban, a fejlett nyugaton viszont már alapvető dolog. Azt már megszoktunk, hogy egy terméket, mint a sampont vagy a csokit, egy szolgáltatást, mint a mozit, vagy az üdülést, de akár egy országot is el kell adni a piacon. Meg kell mutatni termékünk azon tulajdonságait, amiket az adott piaci környezetben az adott célközönség kívánatosnak tarthat, ez a marketing lényege. Nos, ezt egy település esetén is meg lehet, és meg kell csinálni. Fel kell hívnunk magunkra “vásárlóink” figyelmét akár milliárdos beruházók, akár nyugdíjas turisták legyenek is.

Az alapok hiánya

Ha visszaemlékezünk Mórahalom példájára, belátjuk, hogy egy jól működő várost csak egy jól működő közösség tud fenntartani. Jánossomorján ma még nincs ilyen, először ezt kell tehát megteremtenünk, hogy hozzáláthassunk a fentiebb leírt feladatokhoz.

A közösségteremtés két irányba kell elindítanunk, a múltba, és a jövőbe. Elsőként a múltba, hiszen a közös múlt, a hagyományok teremtik meg a közösséget. Fel kell kutatnunk ezeket, vagy fel kell ébresztenünk. Lassú de szükséges munka. Igaz, már tettünk lépéseket, jó példa erre a helytörténeti kiadvány, és az “Egyszer volt” dokumentumfilm-sorozat. A lényeg, hogy meg kell tanulnunk büszkének lenni magunkra, és meg kell tanulnunk közösen dolgozni a célokért, nem mások kárára sütögetni a magunk pecsenyéjét.

 A másik irány a jövőbe tekintés. A fiatalok. Ők fogják irányítani a közösséget, és fejlődést hoznak a városra. Helyben kell hát tartani, akit lehet, ami nehéz feladat, hiszen nagy az elvándorlás. (Lásd “Helyben hagyva” című írásunkat) Meg kell teremteni azokat a struktúrákat, amik képesek elérni mindezt. Elsőként létre kell hoznunk egy adatbázist arról, ki milyen területen tanul jelenleg, és kiknek tudunk munkát biztosítani. Fel kell mérnünk azt is, hogy a jövőben milyen szakemberekre lesz szükségünk, és ösztöndíjakkal e területekre csábítani fiataljainkat. Szakdolgozati témákkal, gyakornoki helyekkel foglalkoztatni kell őket. Kapcsolatba kell lépnünk helyi cégekkel, hogy állásokat teremtsünk diákjainknak, és ne egy, mondjuk debreceni fiatal töltse be a már meglévő helyeket.  Sőt, talán létre hozhatunk a későbbiekben olyan intézményeket, amik munkát tudnak adni számukra. Jó példa erre az okmányiroda. E program másik oldala persze a lakástámogatás, az otthonteremetés. Ez mind a közösségi jövő építéséhez tartozik.

Miért is?

Hogy szükség van a fejlesztési tervre? Ezek után nem lehet vitás. Hogy hatékony lesz? Nem csak bízhatunk benne, de most tehetünk is érte. Hogy meg lehet csinálni, arra ott van Mórahalom példája. Nem egy, nem két év alatt, hanem lassú tudatos munkával. Sok lehetőséget fogunk elszalasztani, sokat a szerencse fordít majd ki a kezünkből, de előbb-utóbb rátalálunk majd arra az útra, ami Jánossomorját egy sikeres várossá teszi, ahol a lakók könnyebben élhetik a munkás hétköznapokat.

Hauptmann Tamás

Instagram

Instagram has returned invalid data.