A jánossomorjai lakosoknak nehezebben viselt emlékei vannak az ’56-os eseményekről, mint sok más, hasonló kistelepülésnek az országban. A Mosonmagyaróvári sortűz, melyeknek jánossomorjai áldozatai, sebesültjei is voltak, elevenen él az emberekben, és a határ közelsége is sok keserű élmény okozója lett a szabadságharc végnapjaiban. Ezért lehet, hogy ez az ünnep mozgatja meg a legtöbb helyi lakost.
Mint eddig minden évben, idén is sokan vettek részt a megemlékezéseken. Az ünnepségsorozat, immár hagyományosan a Balassi Bálint Művelődési Házban kezdődött. A lassan megtelő nagyterem este hattól a Körzeti Általános Iskola műsorának adott helyet. A jó érzékkel összeállított műsor segített abban, hogy ennyi év távlatából is belegondolhassunk a történések akkori jelentőségébe. A műsor után Dr. Nagy József, volt polgármester emlékezett az ’56-os eseményekre, felelevenítve a helyi történéseket is. Az emlékezés további részét a Balassi Bálint Ifjúsági Klub vezényelte. A művelődési ház elől induló fáklyás menet egészen a tavaly felavatott mosonszentpéteri Szabadság Emlékoszlopig kísérte a város zászlaját, és a nemzeti színű lobogót. A nyirkos, ködös idő ellenére sokan gyűltek össze a kopjafa körül, idős, fiatal, sőt kisgyerek egyaránt. A pont egy éve felavatott emlékművet az Ifjúsági Klub kezdeményezésére, közösségi összefogással emelték. A Kovács István helyi fafaragó művész alkotta kopjafa a fiatalok szándéka szerint emléket állít azoknak, akik hazánk szabadságáért valaha is zászlót bontottak, és egyben emlékezteti a ma élőket arra, hogy sok szenvedéssel kivívott szabadságunkért felelősséggel tartozunk. Az ünnepségen Harasztos Emese, az ifjúsági klub vezetőségi tagja Ignácz Rózsa, erdélyi származású írónő egy ’56-os, drámai visszaemlékezését adta elő. Ezután Tóth Szilárd a klub nevében szólt az ünneplőkhöz. Beszédében kiemelte, a harcok hősei előtt fejet hajtva nem feledkezhetünk meg a véres időszakok ártatlan áldozatairól sem. Erre int bennünket az elhangzott naplórészlet is. Fontos, hogy múltunkból kezdjünk el gyűlölet nélkül, igaz szavakkal beszélni, hisz csak így tanulhatunk a történtekből, és kerülhetjük el a hasonló tragédiákat. A beszéd után az önkormányzat és különböző helyi szervezetek helyezték el a megemlékezés koszorúit a kopjafánál. A szózat hangjaira véget érő ünnepség után a szervezők elmondták, remélik, az itt látottak és hallottak sokakban elmélyítik az érzést, hogy mi, a jelenben tartozunk a múltnak, és becsülettel meg kell felelnünk elődeink tetteinek is.
