Nem eszik olyan forrón a kását. Bár korábban kijelentették, december 21-én nyílnak fel az Uniós határok, a döntés véglegessé válásához még három, nem is olyan könnyed megmérettetésen át kellett esnie a tagállamoknak. Ebbõl kettõn már sikerrel túl van hazánk.

A strasbourgi ülésen a képviselõk ugyanis ma 468 igen, 21 nem, 34 tartózkodó szavazattal fogadták el a parlament véleményét rögzítõ Coelho-jelentést – vagyis Carlos Coelho portugál néppárti EP-képviselõa tagállamokat értékelõ beadványát – adta hírül a hvg.hu. Így nyolc tagállammal együtt (Ciprus kivételével a 2004-ben csatlakozottak, tehát Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Málta) hazánk is csatlakozhat az immár 3,6 millió négyzetkilométeresre bõvülõ schengeni övezethez - felõlük.

Korábban, november 8-án az uniós tagállamok bel-, illetve igazságügy-miniszterei is megállapították, hogy a kilenc ország felkészült a bõvítésre, így - a parlamenti vélemény elfogadása után - az EU-tagállamok kormányait képviselõ Európai Tanács december 6-7-én végleg jóváhagyhatja, hogy ez év december 21-étõl megszûnjön a belsõ ellenõrzés a szárazföldi és vízi határokon - olvasható a hvg.hu-n. A repülõtereken 2008. március 30-án lépnek életbe hasonló szabályok.

A jelentés amúgy dicsérõen szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szakértelmérõl, a légi határok õrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. Hazánkkal kapcsolatban ugyanakkor kiemeli: "ez az ország komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendõ közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelõssé".

A rendõrségi együttmûködés és a nemzetközi információcsere szempontjából a Hegyeshalom-Nickelsdorf közös határállomás a legjobb gyakorlatot valósítja meg - véli Carlos Coelho. A jelentéstevõ emlékeztet arra: korábban problémák akadtak a SIS-rendszer alkalmazásával, az októberi magyarországi ellenõrzések alapján azonban már elmondható, hogy a rendszer hatékonyan mûködik az egész országban, és a munkatársakat is megfelelõen kiképezték. 

Coelho kritizálja ugyanakkor a magyar vízumkiadás gyakorlatát - írja a Heti Világgazdaság: szerinte a biztonsági kockázatokhoz, a vízumigénylõk számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.

A luxemburgi kisvárosról elnevezett schengeni egyezményt 1985-ben, a schengeni végrehajtási egyezményt pedig 1990-ben írták alá. A két dokumentum 1995-ben lépett hatályba, az együttmûködésben akkor részt vevõ tagállamok között tehát azóta szûnt meg a belsõ határellenõrzés. Magyarország hét szomszédja közül most három - Ausztria, Szlovákia és Szlovénia - irányában szûnik meg az állandó határellenõrzés.