Biogázüzem épülhet Csornán. A budapesti székhelyû Biogas-Energy kft. vezetõje arról számolt be, hogy a tervezett üzemben a csornai térségben keletkezõ növényi és állati eredetû hulladékot dolgozzák majd fel, az így keletkezõ biogázból pedig villamos és hõenergiát állítanak elõ.
Az üzem a Barbacsi út mentén kaphat helyet, 7–10 embernek biztosítva munkalehetõséget. A létesítményben közvetett módon azonban további 20–25 embert is foglalkoztatnának. A város képviselõtestülete legutóbbi ülésén elvi hozzájárulást adott a beruházáshoz.
A biogázról
A levegõ és vizek szennyezése a világ minden táján folyamatosan növekszik. A fõ szennyezõ források az ipar, a mezõgazdaság, valamint a városi tevékenység. A különbözõ országok kormányai, ipari üzemek vezetõi egyre inkább tudatában vannak ezen problémának, így támogatják olyan új technológiák kifejlesztését melyek segítségével hatékonyan és gazdaságosan lehet eltávolítani a káros anyagokat környezetünkbõl. Az egyik kiváló technológia, mellyel sikeresen lehet kezelni a szennyezések szerves frakcióját az anaerob kezelés. Ezen eljárás lehetõséget nyújt „zöld energia” elõállítására. Az anaerob kezelés ezáltal kulcseljárás lehet a szennyezések eltávolításában, lebontásában, újrafelhasználásában, megújuló energia elõállításában, egyéb technológiákkal kombinálva pedig további értékes melléktermékek nyerhetõek.
Biogáz fõként baktériumok aktivitása során keletkezik, habár néhány gomba illetve alacsonyabb rendû állati szervezet is részt vesz a szerves anyagok lebontásában. A mikrobák szaporodása és a biogáz képzõdése a természetben igen lassan megy végbe. A folyamat spontán beindul olyan területeken, ahol nagy koncentrációban, oxigénmentes környezetben van jelen nedves szerves anyag. Ezen feltételek adottak például tavak üledékében, mocsarakban, tõzeges területeken, állatok bélrendszerében.
Biogázos fürdõfûtés idõszámításunk elõtt
Írásos emlékek találhatóak arról, hogy biogázt használtak fürdõvíz melegítésére Asszíriában idõszámításunk elõtt a 10. században és Perzsiában a 16. században. Az elsõ biogáz fermentor 1859-ben épült Bombay-ban egy lepratelepen. Európában az elsõ fermentor 1895-ben épült meg Angliában, Exeterben, ahol a biogázt egy szennyvízkezelõ üzemben állították elõ, és az utcai lámpákban használták világításra. A mikrobiológia fejlõdése lehetõvé tette Buswell és mások számára, hogy 1930-ban meghatározzák az anaerob baktériumokat és a körülményeket, melyek szükségesek a metán képzõdéshez.
Ma a legelterjedtebbek a kis, egyes farmergazdaságokat ellátó biogáz reaktorok; 6-8 millió ilyen „családi méretû”, alacsony technológiai színvonalú fermentor mûködik világszerte. Az itt keletkezõ biogázt fõként fõzésre, világításra használják változó sikerrel.
Európában igen jó eredményeket sikerült elérni az anaerob biodegradációval az ipari, városi, mezõgazdasági hulladékok kezelése területén. A rendszer egyre szélesebb körben terjedt el a II. Világháborút követõen, mikor a hagyományos energiahordozók nehezen voltak hozzáférhetõek. Dánia rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal a nagy léptékû biogáz fermentáció terén. Az országban 18 centralizált telep mûködik, mely annak vonzáskörzetében keletkezõ szerves hulladékokat dolgozza fel.
Hazai lehetõségek
Ígéretes megújuló energiaforrás lehet Magyarországon a nagy mennyiségû mezõgazdasági hulladék miatt a biogáz - írja a Világgazdaság. A kormányzat többszörös garanciát nyújt az ilyen jellegû beruházások megtérülésére. Ugyanakkor a beruházásoknál akadály, hogy hiányoznak a megfelelõ pályázati források. Magyarországon az évente szükséges energiamennyiség több mint tizede elõállítható lenne biogázból. Az ország a nagy mennyiségû mezõgazdasági hulladék miatt különösen alkalmas az ilyen, megújuló forrásból származó energia elõállítására.
A biogáz elõállításával foglalkozó vállalkozások jelenleg kötelezõ átvételre termelnek. Az áramtörvény 2010-ig garantálja a kötelezõ állami átvételt. Az állam az uniós csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-re 3,6 százalékosra növeli a megújuló energiaforrások arányát a hazai energiapiacon.
2007-ben megszûnik a közüzemi piac. Ezt követõen az állam elõírja majd az egyes áramszolgáltatóknak, hogy mennyi megújuló forrásból származó áramot kell értékesíteniük, amelyet a piacról szerezhetnek be. Egyelõre nem dõlt még el, hogy szabad, vagy kötött árakon zajlik-e majd a kereskedés, a gazdasági tárca szerint azonban biztos, hogy a megoldás garantálja majd a megújuló források felhasználását.
Az ország éves energiaszükséglete 120 petajoule energia. A Magyarországon rendelkezésre álló nyersanyag feldolgozásával mintegy 15-20 petajoule energiát lehetne elõállítani egy évben. Sok biogázüzem települhetne szennyvíz-, vagy nagyobb állattenyészõ-telepek mellé. Egyelõre azonban nincsenek olyan pályázati források, amelyek ezeket a vállalkozásokat támogatná. Ennek pótlására legközelebb 2007-ben nyílik majd lehetõség, a második Nemzeti fejlesztési terv elindulásával.
Forrás: Magyar Biogáz Egyesület (www.biogas.hu)
