Sok téma, indulatos hozzászólások és nézetkülönbségek. Ezek jellemezték a hosszúra nyúlt szerdai testületi ülés egy-egy napirendi pontját.
A legfontosabbak között elfogadta a képviselõ-testület a rendõrség beszámolóját. Nem is tehetett mást, hiszen nyilvánvaló, hogy a mosonmagyaróvári rendõrkapitányság a jövõben sem tud az eddiginél több rendõrt biztosítani városunkba. Jánossomorján a bûncselekmények száma átlagosan a 2009-es évhez viszonyítva csökkent, a vagyon ellen irányuló bûncselekmények száma viszont növekedett. Ennek alapvetõ oka a város átjárhatósága.
Béli Ferenc rendõr alezredes, a Mosonmagyaróvári Rendõrkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetõje az ülésen, beszámolójában elmondta, hogy a jövõben fokozott ellenõrzésre számíthatnak a lakosok, ami azt jelenti, hogy heti két-három alkalommal fognak különös figyelemmel járõrözni Jánossomorja utcáin. Ennek pontos megvalósulását nem részletezte, feltételezhetõ, hogy mosonmagyaróvári kollégákkal kiegészülve dolgoznak majd a helyi rendõrök. Hozzátette azt is, hogy fõleg az egyedül élõkre és az idõsekre fognak több figyelmet fordítani. A megyei kapitányság nemrég veszélyeztetett településnek minõsítette Jánossomorját.
A rendõrség létszámának problémája a nyáron merült fel, amikor két egymást követõ kedden fényes nappal több családi házba törtek be, valószínûleg ugyanahhoz az elkövetõi körhöz tartozó bûnözõk. Ekkor a polgárõrség is jelezte, hogy a kevés rendõr miatt õk sem tudnak megfelelõen együttmûködni a hatósággal egy-egy esetben - várniuk kell a rendõrökre, õk pedig nem tartóztathatják fel a gyanús alakokat.
A városban hivatalosan 8 fõ szolgál, ám úgy tudjuk, tényleges szolgálatot csak öten adnak, vagy átvezénylések, más településeken való segítségnyújtás miatt fordul elõ, hogy sokat kell várni a rendõrre. Úgy tudjuk, az sem megoldott, hogy a nap 24 órában rendõr legyen szolgálatban a városban.
A rendõrõrs 2008 januári megnyitása elõtt 22 fõt és állandó rendõrõrsi és járõrszolgálatot ígért a rendõrség. Ez az átadásra 12 fõre apadt, amibõl akkor 9-en adtak szolgálatot. A rendõrõrs 5 fõs körzeti megbízotti szolgálatot volt hivatott felváltani és a zsáktelepülésbõl átjáró határvárossá lett Jánossomorja megnövekedett közbiztonsági veszélyeztetettségével szembeszállni.
Az állomány mérsékelt létszámát már a városvezetés is rég kevesli: 2010 tavaszán
Dr. Kurunczi Károly levélben fordult a mosonmagyaróvári parancsnoksághoz, hogy a lecsökkent létszám és az azt ennek ellenére érintõ, gyakori átvezénylések miatt akad, hogy nincs elérhetõ rendõr Jánossomorján.
Fizetünk a sötétértNem meglepõ, hogy Szentpéteren a Bartók, Liget, Lovarda utcák környékén sötétben botorkálnak haza az emberek, vagy hogy Pusztasomorján és Szentjánoson nemhogy a mellékutcákon, hanem a fõutcán sincs közvilágítás hosszú napokig. De sötétben tapogatóztak a közvilágítás felelõsségérõl is a képviselõk a szerdai ülésen. Az évek óta szinte rendszeresen, hosszabb-rövidebb ideig közvilágítás nélkül maradó utcák ügyében szõnyeg szélére állította volna az illetékeseket az önkormányzat, azonban, mint kiderült, ez nem könnyû feladat. Az elvben az E.on-hoz tartozó terület alvállalkozásban mûködik és a felelõsség kérdése nem tisztán átlátható, vagy inkább jól elrejthetõ a rendszerben. A testületi ülésen megjelent EH-Szer Kft. képviselõjét fõleg az utcai közvilágítás szakaszhibáiról és azoknak kijavításáról kérdezték a képviselõk. Ebben a témában azonban egy másik cég az illetékes, ahonnan ugyanakkor nem jelent meg senki az ülésen.
A körvonalazódó helyzet több képviselõt is felháborított, fõleg, mikor kiderült, a város ugyanúgy fizet a közvilágításért akkor is, ha nem égnek a lámpák az utcákon. A közvilágítás díját ugyanis a lámpatestek száma alapján, mintegy átalányosan állapítják meg. A képviselõk változást sürgetnek a témában. A város ilyen esetben újra be szokta kérni a meg nem jelent szolgáltatót, hogy tisztázzák a kérdéseket.
Lõrincz György alpolgármester Televíziónk azon kérdésére, hogy ismét egy évet kell-e várni, hogy beszámolóra kérjék az illetékeseket és változást csikarjanak ki az ügyben, az alpolgármester elmondta, szorgalmazza a következõ ülésen, hogy minél hamarabb tisztázza a helyzetet a város.
A Magyar Telekom Zrt. munkatársának pedig az alacsony Internet-sávszélesség miatti problémákat vetették fel a képviselõk. A közeljövõben azonban városunkban semmilyen fejlesztésre nincsen lehetõsége és elegendõ forrása a Magyar Telekomnak.
Két malomban õröltekNehezen született döntés a Szórády-malom ügyében, amit a tulajdonos Zuma Kft. ajándékként ajánlott fel az önkormányzat részére. A testület hosszas vita után végül elfogadta az ajánlott szerzõdésben foglaltakat, így a még álló malom épülete a körülötte lévõ mintegy kétezer négyzetméteres területtel együtt az önkormányzat tulajdonába került. A fõépület elõtt álló, és ahhoz folyosóval kapcsolt gépház, a raktárak és a melléképületek, valamint a megmaradó területet elbontatja a tulajdonos és kereskedelmi-szolgáltatói célokra árulja majd. Kurunczi Károly polgármester elmondta, hogy az így önkormányzati tulajdonba kerülõ malom felújítását nem tervezik a jövõben, csak egy általános állagmegóvásra lesz szükség, ami nem fog az önkormányzatnak jelentõs pluszkiadást jelenteni. Hozzátette, hogy a csaknem százéves épület a város egyik jelképe, ezért az önkormányzat semmiképpen nem engedte volna lebontani az egykori malom épületét.
Új aljegyzõ
A képviselõ-testület ülésén az új aljegyzõ személyérõl is döntöttek. A négy beérkezett pályázat közül a képviselõk egyhangú döntéssel szavazták meg
Dr. Péntek Tímea Ilonát a poszt betöltésére, aki eddig mint igazgatási osztályvezetõ dolgozott a hivatalban.
Célzottabb támogatás jövõre?Döntés született a Bursa Hungarica ösztöndíjak odaítélésének módjáról is, vagyis hogy miként csatlakozzon az ösztöndíjrendszerhez a város. Az önkormányzat az A típusú, vagyis a már felsõoktatásban tanuló igénylõket támogatja majd idén, a B típusúakat nem. Ez azokat a diákokat takarja, akik még középiskolások, és leendõ fõiskolai tanulmányukhoz igénylik a támogatást. Ilyen esetben ezt több évre kapták meg a diákok az ösztöndíj-rendszer szabályai szerint. A jelenlegi B-típusú támogatást kapók természetesen ezen túl is részesülnek az ösztöndíjban, ám a középiskolások már csak mint felsõoktatási hallgatók pályázhatnak, immár évenként.
Az önkormányzat által odaítélt összeget az állam maximum ötezer forintig megduplázza. Az eddigi városi gyakorlat szerint ezért mindig 5000 forintot ítélt meg egységesen a diákoknak Jánossomorja Önkormányzata. Az eddigi években átlagosan 40-50 tanuló nyert ösztöndíjat Jánossomorjától. Az városvezetés 2,4 millió forintot különített már el erre a célra, az idei pályázókról õsz második felében dönt az önkormányzat. Felmerült az ötlet, hogy jövõre más megoldással adják oda a diákoknak ezt a pénzt, mégpedig úgy, hogy azzal szorgalmazzák a fiatalok helyben maradását.
Döntöttek a képviselõk továbbá arról, hogy az önkormányzat 220 ezer forinttal támogatta a Társaskör kiadványát, amiben a régen Jánossomorján élõ híres embereket kutatják fel.
Petz Brigitta – Hauptmann Tamás
Megmarad a hengermalom, de sajnos az eddigi rendõrlétszám is Jánossomorján - a rendõrség ellenben fokozottabb járõrözést ígért. Az is kiderült, Jánossomorja a sötét utcákért is ugyanúgy fizet, mintha verõfényes közvilágítás lenne, pedig gyakran fordul elõ, hogy sötétben botorkálnak a gyalogosok. Több más mellett ezek a kérdések korbácsolták fel a hangulatot a szerdai testületi ülésen.
