 Ismét napirendre tûzi az iskola-összevonást a képviselõ-testület - ezzel az eredménnyel zárult a Klafszky-iskola megtartásáért szervezett szülõi fórum. A tények azonban továbbra is változatlanok, anyagilag és pedagógiailag is az iskola-összevonás látszik kézenfekvõnek - hangsúlyozta a rendezvényen a polgármester és az iskolaigazgató is.
 Fõként az érzelmi és az értelmi érvek álltak szemben egymással az iskola megtartása érdekében rendezett fórumon. A közel harminc szentpéteri szülõ által szervezett gyûlésen a polgármester és a testület tagjai is megjelentek, átvették az iskola megmaradása érdekében a városrészen összegyûjtött aláírásokat és válaszoltak a felmerült kérdésekre. A testület végül megígérte, újra megvizsgálják a kérdést, tekintetbe véve a szülõk által felvetett problémákat, ám hangsúlyozták, a szakmai és gazdasági körülmények változatlanul az összevonás mellett szólnak. 
A szülõk oldaláról
A fórum egyik szervezõje Tóthné Takács Mónika elmondta, az elsõdleges célt, az újratárgyalást elérték, most remélik a kedvezõ változást. Hozzátette, úgy látják, az önkormányzat fõként gazdasági döntést hozott, õk pedig megpróbáltak az érzelmi szempontokra is rámutatni. -”Úgy gondoljuk egy kisebb létszámú iskolában, közösségben többet kap a gyerek, és a tanár is jobb tanító és nevelõ munkát tud végezni.” Földes Pálné Ike néni az iskola korábbi igazgatója is erre a nem elhanyagolható oldalra világított rá. – „Egy családias, kis közösségben sokkal hatékonyabban, eredményesebben lehet nevelni, a kollégák is közelebb kerülnek a diákokhoz, aminek a gyerekek látják elõnyét.”
A városvezetés
– „A szülõk érthetõ módon érzelmi oldalról közelítették a kérdést. A konkrét problémákat, amiket a következõ testületi ülésre remélhetõleg majd csokorba foglal a szülõi szervezet, megtárgyaljuk. – mondta el Dr. Kurunczi Károly polgármester, aki reméli, a jelenlegi elképzelések nem változnak meg az új tárgyalás után sem, hiszen szigorú pénzügyi tényeket kell figyelembe vennie a városvezetésnek: Az összevont, felújított iskola fenntartása valószínûleg sokkal kevesebbe kerülne, mint a két különálló, esetleg még fel is újított, létesítményé.  - „A legfontosabb szempont, hogy egyenlõ feltételeket biztosítsunk minden jánossomorjai gyermek számára. Jelenleg 141 gyerek jár Szentpéterre, 355 pedig Szentjánosra. Ha a központi iskola közel 400 millió forintosra tervezett bõvítése és felújítása helyett a szentpéteri iskolát részesítenénk elõnyben, akkor 355 gyerek körülményeit nem tudjuk javítani, mi pedig mind a 496 diákét szeretnénk. Ha végrehajtjuk a bõvítést, a modern épület energiaszükséglete jóval kevesebb lesz, mint a kettõ épületé most. A péteri tantermek elavultak, így jóval drágább a fûtésük is. Egy péteri diákra esõ éves költség közel 100 ezer forinttal több, mint egy jánosira jutó, ami az épület adottságaiból és a péteri, alacsony létszámokból következik.”
A polgármester az átjárás miatt aggódó szülõket is igyekezett megnyugtatni: - „Az alsó tagozatos gyermekeket iskolabusszal, háztól házig szállítjuk majd. Egy felsõs pedig már önállóan el tud jutni a két kilométerre álló központi épületbe, hozzátéve, hogy a 86-os fõúton való átjárást akkorra már jelzõlámpás gyalogátkelõ is segíti majd.” 
A polgármester az ügy egészéhez hozzátette, meglepte, hogy 13 hónappal a döntés után jelentkeztek a problémával a szülõk. – „Minden testületi ülés nyilvános, a döntésekrõl, elõkészítésekrõl a helyi sajtóban, a város honlapján és a polgármesteri hivatalban is tájékozódhatnak az érdeklõdõk. Mára elõrehaladott stádiumba került a felújítás elõkészítése, felkészül rá a költségvetés, elkészítettük a látványterveket… Úgy érzem, elõbb kellett volna a mai fórummal elõhozakodni.”
Az igazgató
A szintén szólásra emelkedõ Bella Zsolt iskolaigazgató szakmai érveket sorolt fel a korábbi döntés helyessége mellett. –„ Nem egészen ötszáz gyermek jár a két iskolába. Ez véleményem szerint nem olyan sok, hogy ehhez egy önkormányzat két egymástól teljesen különálló intézményt tartson fenn. Az esélyegyenlõség volt az elsõdleges szempont a döntésben a testület és az iskolavezetés számra is. Azt szeretnénk, hogy Jánossomorján minden gyerek egyforma eséllyel, egyforma körülmények között tanuljon, ami ma nem adott. A központi iskolánál van elég hely az új szárnyra, udvarra, ott szakmailag is olyan körülményeket tudunk teremteni, ami mindenkinek az elõnyére válik. Ráadásul egy helyre tudnánk koncentrálni a személtetõ eszközöket, amit két különbözõ helyre sokkal drágább biztosítani ugyanolyan szinten. Egy közös intézményben a létszámokat is stabilabban tarthatnánk, átlagosan húszfõs osztályokkal, jelenleg azonban akad tíz és huszonhét fõs osztály is. A tanári gárdát sem kellene megosztani. Vagyis két külön helyen biztosítani az esélyegyenlõséget, sokkal drágább, mint egy közös épületben.”
A kérdést várhatóan a következõ testületi ülésen tárgyalják újra.
HT
Meddig ér a takaró? - A fórumról részletesebben
A közel háromórás fórum fõbb felszólalásait, érveit és ellenérveit szedtük csokorba következõ írásunkban.
A fórum elején a szülõk nevében a szervezõk átnyújtották a megjelent polgármesternek az iskola megmaradása érdekében a városrészen gyûjtött aláírásokat, és kérték, gondolja át még egyszer döntését a testület.
A polgármester a gyûlés elején elmondta a sikertelen szentpéteri iskolapályázatok történetét, azt, hogy döntöttek a közös fedél alá hozás mellett, és milyen koncepcióval készül a város az iskola-összevonásra. 400 milliós összköltséggel bõvítenék ki és újítanák fel a jánosi iskolát. Ott fõként az alsó tagozat közel száz éves épületére fér rá különösen a renoválás. A felújítás során nem csak új, kétszintes, minden szükséges termet magában foglaló szárnyak épülnének, de megújulna a fûtés, szigetelés, a nyílászárók is, a szomszédos épület megvásárlásával pedig az alapterület is bõvül.
A péteri szülõk ragaszkodnának ahhoz, hogy fenntartsa a város a Klafszky tagiskolát. Tartanak a gyerekekre leselkedõ veszélyektõl, amit a mindennapos átjárás hoz a jánosi iskoláig tartó, forgalmas útszakaszon. Azt, hogy minden alsós gyereket busszal szállítson iskolába a város, megoldhatatlannak látják. Tartanak attól is, hogy kicsi lesz majd az új iskola udvara a sok gyereknek.
Lényeges szempont még számukra, hogy a városrész közösségmegõrzésében is fontos az iskola. A fórumon felszólalt Földes Pálné Ike néni, korábbi igazgató, aki Péteren kezdte és itt fejezte be pedagógusi pályafutását. Szerinte az önkormányzat döntése reális alapokon nyugszik, azonban más, fontos szempontokra is érdemes rámutatni. Utalt az 1987-ben kipróbált összevonásra, ami zsúfoltságot és személytelenséget eredményezett – igaz, akkor közel ezer diák volt Jánossomorján, most nem egészen ötszáz. - „A kisiskolák elõnye, hogy a pedagógusnak több lehetõsége van kontaktust teremteni a tanulókkal. Családias közösség alakulhat ki, ahol több figyelmet kaphat az egyes tanuló.” Elismerte, a Klafszky elmaradottabb felszereltségben, az épületek állagában, a legtöbb épületrészt valóban drágább lenne felújítani, mint újat emelni. Azonban javasolta, hogy a biztonságos, nyugalmas Bartók Béla utcára nézve emeljen új iskolaépületet a város, a jelenlegibõl pedig tartsa meg a mûemlék-jellegû homlokzati részt, múzeum vagy más intézmény számára. Hozzátette, arról sem hallottak eddig semmit, mi lenne az iskola kiköltözése után az épülettel. – „Meg kell óvni ezt az épületet, amire büszke kell hogy legyen ez a településrész. Ezt az iskolát érdemes megmenteni az utókornak, higgyék el, meg fogják köszönni.”
Bella Zsolt iskolavezetõi szemmel világította meg a kérdést. Ma majdnem kétszázzal kevesebb gyerek jár iskolába Jánossomorján, mint 2004-ben. (Akkor 684, most pedig 496 fõ a létszám) Az önkormányzatot az esélyegyenlõség gazdaságos megteremtése vezette akkor, amikor az összevonás mellett döntött, mondta. – „Ugye nem gondolja senki, hogy a péteri iskolásoknak ugyanolyan esélyük van a korszerû oktatáshoz jutásra, mint a jánosiaknak? Az uszoda, a sportcsarnok, egyéb nagyobb felszerelések, az intézmény kínálta lehetõségek, ezeket Péteren nem tudjuk megteremteni. Ráadásul a péteri, alacsony létszámgondok is szorítanak bennünket, tíz fõ alatti osztályokra ugyanis nem ad normatívát az állam, jelenleg pedig van tíz fõs osztály Péteren.”
Idézett az épületet vizsgáló szakértõi véleménybõl is: - „Hogyan nyújtsunk esélyegyenlõséget egy olyan épületben, ahol a falak nedvességtartalma átlagosan 14-szerese a megengedettnek, sõt, akad olyan helyiség, ahol a hússzorosa? Hogy ez az épület megfeleljen az elõírásoknak, egy zöld mezõs beruházás másfélszeresét kellene rákölteni, idézett a jelentésbõl az igazgató. Nem hiszem, hogy akad önkormányzat, amelyik ilyen körülmények között fenntartana egy iskolát ilyen kevés diáknak.
Több nézõ nehezményezte, hogy tíz évekre visszamenõleg nem volt komoly, építészeti felújítás a péteri iskolában. A tornaszoba helyett indokolt tornaterem sem épült meg. Sokan érzik úgy, a problémás magatartású gyerekek is inkább Péterre kerülnek, ezt azonban Bella Zsolt igazgató visszautasította, mondván, a szülõ beleegyezése nélkül nem is válthat iskolát a gyerek.
Nemes Csaba tagiskola-igazgató is felszólalt. Mondván, az itt folyó integrált oktatás sem a legtökéletesebb a körülmények miatt. Az integrált gyerekek száma osztályonként 10 százalék lehet, ám jelenleg a legtöbb csoportban közel 20 százalék. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus kevésbé tud figyelni az osztály többi tagjára. – „Vagyis kérdés, hogy ki hatott kire jobban…” utalt az integrált oktatás okozta gondokra az igazgató. Hozzátette: – „Ez az állapot törvénytelen. Ha összevonnák a két intézményt, ez is megszûnne. Ráadásul, ha kevesebb az integrált gyerek egy nagy osztályban, sokkal jobban be tudnak majd illeszkedni.” Az igazgató több szülõ azon félelmére is reagált, hogy a péteri gyerekek kiközösítésnek, és atrocitásoknak lesznek kitéve a jánosi iskolában, hiszen ez a pár éves összevont idõszak alatt is így volt. Nemes Csaba szerint a mai diákok között már nincs meg ez a különbségtétel, sok közös programot szerez az iskola, nem élesek az ellentétek. Az igazgató úgy látja, ha meg is tudna építeni egy új péteri iskolát az önkormányzat, két külön álló intézményt fenntartani nem tudna, fõleg akkor, amikor a szürke iskolára is jócskán ráférne a felújítás.
Ehhez kapcsolódva Dr. Kurunczi Károly elmondta, 240 millió forintba kerül a két iskola fenntartása évente. Ehhez 142 millió tesz hozzá az önkormányzat, 97 millió pedig az állami normatíva. Átlagot vonva elmondható, hogy egy központi iskolába járó tanuló évente 484 ezer forintba kerül, míg egy klafszkys diák 577 ezer forintba. Ez köszönhetõ a létszámoknak és a drágábban fenntartható épületeknek.
A fórum végül a képviselõtestület több tagjának felszólalásával zárult. Egyetértettek abban, hogy egy következõ alkalommal tárgyalják meg újra a témát, összegezve minden szempontot. A szülõk még hozzáfûzték, remélik a döntést hozó ülést itt, az iskolában rendezi majd a testület.
Hauptmann Tamás
|
