Mint azt
Madarász Tibor edzõ nem rejti véka alá, kiváló alapanyaggal dolgozik: Korábbi edzõjük,
Nikházi Árpád keze alatt ez a korosztály több országos sikert is magáénak tudhatott. A gyakorolt sokpasszos játékkal és erõnléti fejlesztéssel aztán még üldözõket sem találtak a jánosi srácok. A megyében a mosonmagyaróvári mellett két gyõri és egy soproni csoportban küzdenek a kicsik. Az edzõ szerint a JSE serdülõi tizenhat év után újra az élen végezhetnek tavasszal. Az edzõ elmondta: -„A kemény alapozás után ezek a játékosok képesek arra, hogy minden nehézség nélkül megnyerjék a tavaszi bajnokságot. Ezt követõen a négy csoport elsõ helyezettje körmérkõzésen dönti el, ki a megye legjobb csapata.”
Az õszi pihenõ alatt már erre a tavaszi fináléra is készülne a gárda, szeretnének edzõmérkõzéseket játszani a másik csoport favoritjaival.
Feltörekvõ tehetségekAz idényben a jórész helyi tehetséges fiatalokra felépített csapatot jól egészítették ki a közeli településrõl érkezett lurkók, akikre a jövõben nagy feladat hárul. A gárda nagy része a következõ szezont – ami a 2009-es õszt jelenti - már az U 19-es csapatban kezdi meg. Edzõjüknek koránt sem volt könnyû dolga. Az edzések látogatottsága a húszfõs kerethez képest alacsony volt, ami betudható a továbbtanulásnak. Több meghatározó játékosát volt kénytelen nélkülözni az edzéseken a „mester” –
Gáspár Bence, Gaál Zoltán, Strasser Zoltán, Tesch Ferenc -, de ez szerencsére nem látszott a csapat játékán. Sajnálatra csak az ad okot, hogy néhány lelkes szülõn kívül a nézõk nem igazán találnak ki a pályára, pedig gólgazdag és jó mérkõzéseket láthatnának, remekbe szabott, néha a profikat idézõ találatokkal.
Fotók az edzésrõlHalászi ellenKomoly fejtörést nem okozott a probléma, hogy szezon közben a mesterétõl megfosztott alakulat miként maradjon a jó úton, hisz elnökük,
Tesch Ferenc vette át a csapat trenírozását, míg a Mester továbbképzésen vett részt. De az egység szerencsére nem tört meg és hozták a kötelezõ mérkõzéseket. A végjáték még így is szorosan alakult. A nyomukban loholó és az esetleges bukást rögtön kihasználni szándékozó Halászit fogadták a kicsik az utolsó megmérettetésen. Az edzõk mozdulatai beszédesebbek voltak, a feszültség látszott rajtuk, elég volt egy téves bíró intés, és már zengett a pálya. Az elsõ néhány perc csak puhatolódzás, ám jön egy szöglet, egy rossz öklözés a kapustól és megvan, megvan a vezetés. a gyerekek futnak egymás után, kiabálják: Cunya, Cunya!! Természetesen a gólszerzõt éltették Gáspár Bencét, aki elõször maga sem hitte el, de sikerült megtörnie a csendet és utána jött minden magától. A végeredmény nagyarányú JSE gyõzelem - ahogy az lenni szokott - 9:1. A végsõ sípszó már az összeölelkezést jelentette és a „Ki a jobb? János!” – kiabálásokat, a kör közepén „Tibi bácsiva”.
Hauptmann Tamás – Takács Gergõ
A JSE serdülõcsapat magasan végzett csoportja élén az õszi idényben: Hetven rúgott góljukkal 16-ot vertek a második Halászira, akit múlt heti, utolsó mérkõzésükön 9:1-re gyõzték le. Akár összes többi ellenfelüket.
