Nemzeti lobogók, kokárdák, árpád sávos zászlók; kiscipõk, bakancsok, gárdaegyenruhák; nagypapák, apukák, anyukák, fiatalok, kisgyerekek. A levente-mozgalomtól vett „szebb jövõt” köszöntések. Csendesen énekelt himnusz és szózat, utolsó sorára kicsit felhangosodó székely himnusz. Az elszakított területinkért érzett fájdalom, a határon túlra szakadt magyarok iránt érzett felelõsség. Így összegezhetõ a június 4-én, szerdán, a Hármashalom emlékmû elõtt tartott megemlékezés. A JOBBIK Magyarország Mozgalom helyi csoportja és helyi Magyar Gárda tagok által szervezett rendezvényre nem csak városunkból de a környékrõl is érkeztek fejet hajtók.
Beszédbe elegyedne...Felháborító, hogy a mai napig nincs hivatalos állami megemlékezés a trianoni békediktátum évfordulóján, ám bíztató, hogy a lakosság egyre több helyen emlékezik meg a dátumról. – hangsúlyozta beszédében
Lipovits Máté, a Magyar Gárda helyi tagja, a JOBBIK helyi szervezetének elnöke. Pedig, mint monda, fontos lenni beszélni errõl a traumáról, hogy helyesen kezelje a magyar társadalom a kérdést.
88 éves lelkiismeretA rendezvényen
Magyar Zoltán, a JOBBIK megyei választmányi elnöke, mosonmagyaróvári elnök is felszólalt, kifejtve, hogy is véli helyesen kezelendõnek a témát. Beszédében a 2005. december 5-i, a kettõs állampolgárságról szóló szavazásra hívta fel a figyelmet. A 88 éve élõ Trianon-kérdés helytelen kezelése okolható szerinte azért, hogy sokan nemmel vagy távolmaradásukkal szavaztak akkor.
Tekintse meg képeinket!Mint mondta, eddig mindegyik magyar kormány, Antalltól Orbánon át máig nem cselekedett megfelelõen a kérdésben, nem használta ki az - állítása szerint - sokszor kínálkozó lehetõségeket, a magyar autonómiák támogatására, a területek esetleges visszacsatolásra. „
Antall József elsõként rohant aláírni az ukrán-magyar alapszerzõsét, természetesen feltétel nélkül. Pedig az akkor alakult Ukrajnának mindent megért, hogy önálló államként elismerjék más országok. Azóta tudjuk, fel is ajánlották Kárpátalját. Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása után elkövettük ugyanezeket a megbocsáthatatlan hibákat. Hiszen a Trianoni diktátumot nem Szlovákiával vagy Szerbiával kötöttük, hanem a korábban említett mesterségesen kreált mûállamokkal, így azok felbomlása után a szerzõdés újratárgyalása is indokolható lett volna.”
ÁrnyékországA területi revíziót idealizáló választmányi elnök beszédében nem csak a kívülállókhoz, pártjának szimpatizánsaihoz is szólt. „Mi, nemzetben gondolkodó magyarok elkezdtük kiépíteni a saját kis árnyék országunkat, melybõl reményeink szerint kiépül az igazi Újmagyarország.” Felsorolta eredményeiket: a legnagyobb parlamenten kívüli párt népszerûségét, a nemzeti rendezvények sokasodását is.: „Õsztõl indul minden megyeszékhelyen az Atilla Király népfõiskola, mely mindenki számára ingyenes lesz. Elkezdjük megtanulni és megtanítani a hivatalos történelemoktatásból kimaradt dolgokat. A Magyar Gárdának már 1300 esküt tett tag van. A jelentkezõk száma pedig további több ezer. Ezeket az eredményeket, mind parlamenti segítség vagy támogatás nélkül értük el, sõt nyíltan vagy kevésbé nyíltan, de folyamatosan akadályozzák munkánkat.”
Programja vanAz elnök beszédét a következõ, programösszegzõ gondolatokkal zárta: „Ha pedig elértük, hogy a magunkfajták gondolkodása elõtérbe kerüljön, elkezdhetjük a trauma kezelését, végsõ soron pedig a legfontosabbat: Szétszabdalt népbõl újra nemzetté lehetünk, a Kárpát-medence vezetõ nemzetévé!” Ezek után a megemlékezõk a Magyar Gárda címerpajzsát szimbolizáló, árpád sávos koszorút helyzetek el a Hármashalomnál.
A helyi megemlékezést tavaly kezdte el jánossomorjai magánszemélyek egy csoportja, akik közül többen mára a két rendezõ szervezet tagjai.
Június 4-én, a trianoni békediktátum 88. évfordulóján tartott megemlékezést a jánossomorjai Hármashalomnál a Magyar Gárda és a JOBBIK Magyarországért Mozgalom helyi szervezete. Az ország tragikus megcsonkítására közel harmincan emlékeztek szerda este.
