|
Pihenõparkot hozna létre Pusztasomorján a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Az Iskola utcai kiserdõ rendbetételével, parkosítással és padok kihelyezésével mindenki számára használhatóvá válna terület. A beruházásról a tulajdonosok véleményét is kikérték.
Közel harminc tulajdonos és érdeklõdõ vett részt hétfõn este a Buzogány vendéglõben a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Balsay Sándor által meghirdetett fórumbeszélgetésen, ahol az Iskola utcai kiserdõ jövõje volt a téma. A Bizottság a jelenleg elhanyagolt zöldterületen szabadidõ és pihenõparkot szeretne létrehozni, de ehhez a tulajdonosok hozzájárulása is szükséges.
Földhivatali papírok szerint a kiserdõ jelenleg több mint 300 tulajdonrészbõl áll, amint 250-nél is több tulajdonos osztozik. Egy idõs férfi példája szemlélteti legjobban az erdõtulajdonok mértékét. Mint mondja, az 1900-as évek elején nagyszülei 219m2 erdõvel rendelkeztek, amit haláluk után hét gyermekük egyenlõ részben kapott meg, így édesapja alig több mint 30m2-t örökölt. Ez a testvérek között még tovább aprózódott, így unokái ma, alig néhány négyzetméter tulajdonosai lehetnek, ha az illeték megfizetése után bejegyeztetik magukat a földhivatalnál. Hasonló módon fordulhat elõ, hogy van olyan parcella, aminek jelenleg 43 tulajdonosa van.
A terület valaha agyagbánya volt, ennek köszönhetõ, hogy hiányzik a földbõl a termõréteg, így e talajhiba miatt az itt élõ fák évtizedek óta nem fejlõdnek, ezért a terület gazdaságilag értéktelen. „Haszna az erdõbõl senkinek sincs, örülni kell, hogy valamit csinálnak itt, és lesz valami a kiserdõbõl”- hangzott el egy támogató hozzászólás. Sokak véleménye szerint persze írásba kell foglalni azt is, hogy a területet ne lehessen továbbadni. Tartanak ugyanis egy esetleges telekspekulációtól, mely során az ingyen átadott területet az önkormányzat, vagy egy magánszemély nagy haszonnal adhatna tovább, ahogy egy résztvevõ fogalmazott „mondjuk 5-10 év múlva építési telekként, milliókért” Az erdõ a hivatalos besorolás szerint azonban zöldterület, tehát eleve be sem lehet építeni, így ez az aggodalom alaptalannak bizonyult. A záradék ettõl függetlenül megnyugtató biztosítékot jelentene a mostani tulajdonosoknak, hogy felajánlásuk a közösséget szolgálja, s tulajdonukról nemes cél érdekében mondanak le.
Megvásárlásról a kis méretek miatt nem érdemes beszélni, az ajándékozás ugyanúgy illetékkötelesnek számít, így a tulajdonosok számár anyagilag is a legkedvezõbb megoldás a kisajátítás lenne, ami, bár meglehetõsen negatív hangzású kifejezés, a valóságban nagyban megkönnyíti a szabadidõpark kialakításának ügyét. Ez esetben az önkormányzat átvállalná a tulajdonosoktól a felmerülõ költségek megtérítését, s miután egy kézbe kerülne a terület, megindulhatnának a gyakorlatban is a munkálatok. Mivel az önkormányzat is rendelkezik erdõrészekkel, megoldás lehet az is, ha az esetleges ellenzõk birtokát területcserével egyesítenék.
A tervek szerint pihenõpadok és asztalok, kukák, sétálóösvények kerülnének a fák közé, az erdõ közepén található ligetet pedig akár sportolásra is használhatnák a kilátogatók. Javaslatként felmerült a Rozália szobor mellett található erdõsáv rendezése is, az ugyanis teljes egészében az önkormányzat tulajdona, így ott jóval könnyebb a parkosítás, a hozzászóló indoklása szerint ráadásul az osztrák határ felõl érkezõket is esztétikusabb látvány fogadná a városba lépve. Az Iskola utcai erdõ rendbetétele a legjobb esetben is hosszú évekig elhúzódhat, ezért a bizottság ezt a felvetést is örömmel fogadta. Bíztató jel viszont, hogy a mostani fórumon megjelent tulajdonosok mind támogatják a kezdeményezést, s remélik, hogy hamarosan már õk is használhatják a parkerdõt.
|
