Fontos információkkal és hasznos tudnivalókkal látták el az Ausztriában dolgozó magyarokat a negyedik mezõgazdasági fórumon szerda este. Az osztrák Régióközi Szakszervezeti Tanács (Interregionaler Gewerkschaftsrat - IGR) elsõ magyarországi helyszínen rendezett fórumán az ausztriai munkajogokról, a társadalombiztosítási rendszerrõl és a munkavállaláshoz szükséges nyomtatványok kitöltésérõl szóló egy-egy elõadás után kérdéseket tehettek fel érdeklõdõk felmerülõ problémáikkal kapcsolatban, majd a szakértõk személyes tanácsokat is adtak.
A mezõgazdasági fórumon jánossomorjai munkavállalók mellett a környékrõl is számos érdeklõdõ vett részt, hogy a külföldi munkavállalással kapcsolatos törvényekrõl, elõírásokról tájékozódjon. Az osztrák munkajoggal kapcsolatos tudnivalókról Popadic-Antal Csilla, az IGR-projekt jogásznõje, a társadalombiztosítási rendszerrõl Manfred Frank, a Burgenlandi Területi Társadalombiztosítás szakembere tartott elõadást. A munkavállaláshoz szükséges nyomtatványok kitöltésérõl Dietmar Dittrich, a Burgenlandi Munkaerõpiaci Szolgálat képviselõje tájékoztatta a megjelenteket.
Az elõadók hangsúlyozták, nagyon fontos, hogy a munkavállaláskor a munkaszerzõdésben mindent megértsen a dolgozó azért, hogy törvényszerûen legyen foglalkoztatva. Tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy mennyi munkaidõ után mennyi fizetés, illetve szabadság jár, amennyiben pedig törvényellenességet észlel, azt jelentse.
"A mezõgazdasági kamarával van egy megegyezésünk, hogy azok a munkáltatók, akiket a munkavállalók feljelentettek, nem kapnak munkavállalási engedélyt. Ez egy nagyon nagy lépést, hiszen a munkaadó kénytelen változtatni, mert így nem tud embert felvenni. Ezért hosszú távon el kell gondolkozniuk, hogy ez a taktika, amit folytatnak, okos-e"- mondta el Tóth Eszter, az IGR projekt menedzsere.
A munkavállaló saját érdekeit szolgálja, ha a szerzõdésében is annyi munkabér, illetve munkaóra szerepel, amennyit ténylegesen dolgozik, hiszen a nyugdíját csak hivatalos papírok alapján számolják majd ki, és így egész életében érezni fogja a veszteséget, ha nem hivatalosan kapja a fizetését. Figyelembe kell venni, hogy mezõgazdasági munkára vagy idénymunkára jelentik-e be a munkavállalót. Az utóbbinál ugyan csak hat hétre lehet munkavállalási engedélyt igényelni, viszont a munkaadó nem fizet nyugdíjjárulékot alkalmazottai után.
"Nem kötelessége senkinek, ha magyar állampolgár, és elõször vállal Ausztriában munkát, hogy az egész osztrák munkajogi rendszert ismerje. Éppen ezért vannak a szakszervezetek, hogy segítsenek az embereknek, információkat adjanak, és együtt keressék meg a legjobb utat"– tájékoztatta a JTV-t Anton Wesselich, a Vasipari, textilipari és mezõgazdasági dolgozók szakszervezetének tartományi titkára. A Schengeni Egyezmény életbe lépése után is ugyanúgy kell majd munkavállalási engedély az Ausztriában munkát vállalóknak 2009-ig. Az osztrák kormány akkor dönt, hogy továbbra is fenntartja ezt a korlátozását vagy szabadon lehet majd munkát vállalni.
Tóth Eszter elmondta, továbbra is szerveznek majd ilyen jellegû fórumokat, és a jövõben is segíteni szeretnék az Ausztriában munkát vállalókat. VV
|