Az Ausztriában engedéllyel dolgozó magyarok 80%-a 20 órára van csupán bejelentve, ugyanakkor legtöbbjük 40, gyakran 60 órát is dolgozik hetente. E mellett sokszor a társadalombiztosítás felé sem jelentik be õket megfelelõen, néha egyáltalán nem. Az osztrák IGR munkaügyi szervezet legutóbbi, Wallernban tartott tájékoztatóján e problémáról beszéltek a szakemberek, érintve egy jánossomorjai asszony hasonló ügyét is, amely nemrég a megyei sajtóban is napvilágot látott.
Általában a nyelvi nehézségek miatt nem járnak utána az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók annak, hogy minden õket megilletõ járandóságot megkapnak-e kinti munkáltatójuktól. Gyakran elõfordul, hogy a munkaadó nem a valóságnak megfelelõen jelenti be õket, mindezt általában a munkavállaló tudta nélkül. A kint dolgozó magyarok nagy része heti 40-60 órát dolgozik, 20 órára van bejelentve, és 10 órai munkának megfelelõ fizetést kap.
Nincsenek tisztában
Az osztrák IGR Régióközi Szakszervezeti Tanács szerda esti infórendezvényén e munkaügyi problémákról kívánta tájékoztatni a magyar munkavállalókat. Az ausztriai szakszervezetek meghívott szakértõi elõadásaikban vázolták a magyar munkásokat megilletõ járandóságokat és jogokat. Gyakran ugyanis ezzel sincsenek tisztában a magyarok.
Magad Uram, ha gazdád nem
Fontos, hogy a magyar munkavállalók maguk is ellenõrizzék az osztrák TB intézetnél, hogy is jelentették be õket. Azonban, míg például a TB-vel kapcsolatos jogorvoslatra mindig van lehetõség, egyéb munkaügyi kérdésben csupán egy éven belül fordulhat a hatóságokhoz a dolgozó.
Szervezett segítség
A magyarok dolgozóknak a hatékonyan mûködõ osztrák munkás-szakszervezetek ugyanúgy segítséget nyújtanak, Burgenlandban csak a tavalyi évben több mint négy millió euró kártérítést vívtak ki a dolgozók számára. Egy, a munkáltatója által ugyancsak szabálytalanul bejelentett jánossomorjai asszony részére is igen magas összegû kártérítést harcolt ki a szakszervezet a közelmúltban.
Helyi érintettség
A jánossomorjai Toldik Jánosné ügyével a Kisalföld címû megyei napilap cikksorozatban foglalkozott, feltárva, hogy az asszony munkáltatója nem tette meg a szükséges bejelentéseket a tb felé, így az azóta súlyosan megbetegedett asszony elesett a neki járó juttatások nagy részétõl.
A szakszervezet jogásza a fórumon elmondta, a lapban közölt írásokkal szemben fenntartással viseltetnek, hiszen több pontatlanságot és szakmailag és etikailag megkérdõjelezhetõ állítást is felfedeztek a cikkekben. Így például, hogy a szakszervezet jogi titkárának egy több évvel ezelõtt írásbeli állásfoglalását idézték a lapban nyiltkozatként, ami, a mellett, hogy a nyilatkozó tudtán kívül jelent meg, mára már megváltozott rendelkezésekre hivatkozik. Ezért nehezményezték a fórumon, hogy az érintett lap képviselõi nem jelentek meg a rendezvényen, holott ez alkalmat adott volna a félreértések tisztázására.
A cikk kapcsán Dr. Markus Szelinger, a Vasipari, Textilipari és Mezõgazdasági Dolgozók Szakszervezetének jogi titkára elmondta, a sajtóban megjelentekkel ellentétben az ausztriai munkaügyi problémák terén nem három, csupán egy év az elévülési idõ, tehát az esetleges jogorvaslatért az adott esettõl számított egy éven belül lehet folyamodni.
Kollektív szerzõdésekA megbeszélésen a kollektív szerzõdésekben foglaltakról is tájékoztatták a megjelenteket. Ausztirában a legtöbb munkaügyi területen nem általános állami szabályozások érvényesek, hanem a szakszervezetek évente a munkaadókkal megkötött szerzõdései rendelkeznek. Így például a munkaidõ és a bérezés kérdésében is komoly egyeztetõ tárgyalásokat folytatnak a felek minden év elején. Mint a képviselõk elmondták, ezért is fontos, hogy minél több magyar lépjen be a szervezetekbe, hogy nyomatékosabban léphessenk fel a közös érdekekért. Ausztriában hat hónapos szakszervezeti tagság kell ahhoz, hogy egy tag védelmében a szervezet síkra szálhasson.
Hamis papírok
A fórumon több kérdés és probléma is felmerült. Sok dolgozónak munkáltatója hamis adatokat tartalmazó bejelentési papírokat mutatott be, sokakkal aláírattak olyan nyilatkozatokat, melyeket nem is értettek, és melyek arról szóltak, hogy minden járandóságukat megkapták a munkáltatótól.
Juhász Zoltán Ausztriában dolgozó barbacsi lakos híradónknak elmondta, tapasztalatai szerint a munkaadók gyakran nem adják oda a megfelelõ papírokat a dolgozónak. Ha pedig valaki ezeket kéri, akkor becsukják elõtte az ajtót, nem is alkalmazzák.
Az elõadók szerint a hasonló visszaélések megelõzésére legfontosabb, hogy tájékozódjanak a munkások a jogaikról, maguk is vezessék a ledolgozott munkaidejüket, és forduljanak bátran az osztrák szakszervezetekhez. E mellett pedig soha ne írjanak alá semmit, amit nem értenek. Sok munkás azonban az állását féltve nem mer jogi segítségért folyamodni.
Mérlegelni kell
Tóth Eszter, az IGR iroda eisenstadti projektvezetõje elmondta, igaz, hogy a jogaiért kiálló dolgozó elvesztheti a munkahelyét, de sok munkavállalónak, aki évekig húsz órára van bejelentve, érdemes elgondolkodnia azon, hogy érdemes-e tovább dolgoznia, ha csak töredékét kapja meg az õt megilletõ járulékoknak.
Legközelebb?
A szerdai volt a szervezet harmadik infórendezvénye a mezõgazdaságban dolgozók számára. Az elõzõn még több mint 160-an voltak jelen, most csak alig több mint 40 fõ érkezett Wallernba. A szervezõk híradónknak elmondták, többen jelezték, hogy azért maradnak távol, mert munkaadójuk nyomást gyakorolt rájuk. Ennek ellenére az IGR továbbra is szervez majd hasonló tájékoztatókat, várhatóan a határ másik oldalán. A lehetséges települések között szóba került Jánossomorja is.
A témával kapcsolatos tájékoztató füzetekhez a polgármesteri hivatal titkárságán is hozzájuthatnak a helyi lakosok. E mellett szakszervezeti tanács honlapján, a www.igr.at -n is bõvebb segítséget kaphatnak az érdeklõdõk. H.T.
