| Regionális Képújság Rendszer | 
Hirdessen 7 telepls 4600 hztartsban 0-24 rig! - Bsrkny
- Jnossomorja
- Mosonszolnok
- Hegyeshalom
- Kimle
- Halszi
- Mriaklnok
|
|
| Hirdetésfelvétel |
Balassi Bálint Mûvelõdési Ház könyvtárában
hétfõn 9-12, 14-16 óráig
szerdán 9-12, 14-16 óráig
pénteken 9-12 óráig
Tel/Fax: (96) 225-003
 Képújság hirdetési díjszabás
|
|  | |
Magyarázzák a bizonyítványt
Dtum: 2006. augusztus 17. cstrtk, 01:19
| |
A nemrég elkészült független szakértõi vizsgálat eredményének több megállapítását is pontosította a Rekultív Kft. ügyvezetõ igazgatója a Kisalföld címû megyei napilap hasábjain. Így például a kifogásolt tömörséget többek között a be nem szállított építési törmelékek hiányával indokolta, a közel duplájára növekedett éves szemét-behozatalról pedig elmondta, az nem csak a lakosságtól, hanem a környezõ intézményekbõl, termelõ egységektõl is származhat.
A nemrég lezárult, a jánossomorjai depóniát érintõ vizsgálat eredményeire reagálva nyilatkozott a Kisalföld címû megyei napilapnak Nagy Lajos, a Kft. ügyvezetõ igazgatója. Az igazgató a vizsgálat több pontját is érintette, és részleges magyarázatokkal szolgált a bizottság egyes észrevételeire.
Mennyire tömörít
Elmondta: a vizsgálat megállapította, hogy mintegy harminc százalék nem rugalmas hulladékra vagy földre lenne szükség a megfelelõ tömörítéshez, ami jelenleg közel sem elégendõ a bizottság szerint. Nagy Lajos elmondta, a jánossomorjai depónia megnyitása óta folyamatos probléma, hogy nem kerül a telepre elegendõ mennyiségû inert, azaz az adott körülmények között kémiai reakcióba nem lépõ hulladék, ami a tömörítést segítené. A vizsgálat szerint ennek hiánya nem teszi lehetõvé a megfelelõ tömörítést.
– Elgondolkodtató, hogy a hulladéklerakó vonzáskörzetének településein hány bányagödör és egyéb mélyedés telt be az elmúlt évek során azokkal az inert anyagokkal, amiknek a jánossomorjai depóniában lenne a helye. Az elmúlt idõszakban sajnos mind az önkormányzati beruházásokból származó kedvezményes, díjmentes törmelék-elhelyezés, mind pedig a közterületi építkezésekbõl származó törmelék csak minimális mértékben került a lerakóba. A Rekultív Kft. az elmúlt két évben önköltségi árszabással több ezer köbméter ilyen anyagot szállított a depóniába, ám ennél lényegesen többre lenne szükség. A tulajdonosok és a társaság közös feladata lesz rászorító és ösztönzõ intézkedésekkel elérni, hogy a különbözõ építési és bontási hulladékok az erre kijelölt lerakókba kerüljenek a jövõben – mondja a Kisalföldnek Nagy Lajos.
Mennyire magas
A megfelelõ sûrûséggel összefüggõ probléma lehet a szintén kifogásolt hulladékmagasság, ami az ügyvezetõ szerint még az elõírtnál jobban is növelhetõ.
– A jelentést készítõk a depóniatér nagyságát 70 ezer négyzetméterben állapították meg, a végleges magasságát pedig tizenkét méterben. Ezzel szemben a lerakó környezetvédelmi hatástanulmánya a hulladék hasznos magasságát – azaz az átlagmagasságot – állapítja meg tizenkét méterben. Az átlagmagasság megítélésünk szerint tizennégy méterig növelhetõ az állékonyság veszélyeztetése nélkül. Ezzel a magassággal és az évi 68 ezer tonna beszállított hulladékkal számolva még a legkisebb tömörítéssel is legalább 11,2 év a depónia hátralévõ élettartama. Az uniós elõírásoknak megfelelõen azonban a Rekultív Kft. már lépéseket tett annak érdekében, hogy a keletkezõ hulladékból minél kevesebbet kelljen a depóniában lerakni. Ezért állítottuk üzembe többek közt a válogatósort, növeltük a lakossági szelektív gyûjtõszigetek számát Mosonmagyaróváron. Ezeknek az intézkedéseknek és a térségi hulladékgazdálkodási rendszer által a jövõben megvalósuló beruházásoknak köszönhetõen várhatóan tovább csökken a lerakott hulladék mennyisége, ezzel együtt pedig nõ a depónia élettartama.
Mennyire lakossági
Az ügyvezetõ a vizsgálati eredmény legkritikusabb pontjára is kitért, vagyis az egy év alatt a területrõl behozott hulladék kétszeresére növekedését is pontosította. – A szakértõi vélemény szerint, tekintettel arra, hogy 112 ezer lakos kommunális hulladékát helyezik el a lerakóban, az erre megadott 49.843 tonna nagyon soknak tûnik. Lakosonként általában 180–260 kilogramm hulladékkal számolnak átlagosan évente. Ezzel szemben a jánossomorjai lerakóban mértek szerint minden lakosra 445 kilogramm szemét jut évente. A vizsgálatot végzõ azonban megemlíti, hogy ez a szám csak a részletek tisztázása után fogadható el. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint ugyanis a települési hulladék meghatározásba nemcsak a háztartásokból származó, hanem az ahhoz hasonló jellegû és összetételû, azzal együtt kezelhetõ más hulladék is beletartozik. A jánossomorjai depóniába beszállított mintegy 49 ezer tonna hulladék nem csupán a lakosságtól, hanem a különbözõ intézményektõl, közületektõl és termelési egységektõl elszállított hulladékot is takarja. A beszállított hulladékmennyiség fele származik csak a lakosságtól, tehát az országos átlag erre a régióra is igaz – mondja az igazgató.
Mennyire dupla
Az ügyvezetõ igazgató tehát tisztázta, a lakosság által megtermelt hulladékmennyiség csak a vonzáskörzetben élõk számára levetített mérõszám, a hulladék voltaképpen nem csak a lakosságtól származhat. Hogy ezek mellett a közelmúltban hogy emelkedhetett a duplájára a behozott szemét mennyisége, arra most nem tért ki az igazgató. Egy korábban, ugyancsak a Kisalföldnek adott nyilatkozatában azonban mindezt azzal magyarázza: "A jánossomorjai regionális lerakó 2002 márciusától – az átadásától – fogad anyagot, tehát nem számítható egész évnek az erre az esztendõre megadott mennyiség. 2004-tõl az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség határozatai megtiltották az addig üzemelõ mosonmagyaróvári és csornai hulladéklerakókon nem veszélyes ipari és közületi hulladékok elhelyezését is. Ezután ezeket is a jánossomorjai lerakón ártalmatlanították. Két év alatt tehát nem a régió lakosságának hulladéka duplázódott meg, hanem a régió komplett hulladékkezelése koncentrálódott a jánossomorjai depóban, mely korábban eloszlott több lerakó között." Idén, a jánossomorjai lerakóban mértek szerint a vonzáskörzetbe tartozó minden lakosra 445 kilogramm szemét jut évente, ez a szám pedig közel a duplája a máshol az országban tapasztalt átlaghoz képest. Hozzátéve, hogy - az igazgató által hiányolt - nagy mennyiségû építési törmelék nem került be - idén sem - a lerakóba. Az ismert illegális ausztriai hulladék-behozatallal kapcsolatban a mosonmagyaróvári képviselõ-testület márciusiban már meghallgatta az igazgatót. A Rekultív kft. tájékoztatójából akkor kiderül, hogy a jánossomorjai depóniába 2002-ben 26,4 ezer tonna hulladékot szállítottak be. Egy évvel késõbb ez a szám már 34,35 ezer tonna volt, amibõl mintegy 2,6 ezer tonna érkezett a régión kívülrõl – Ausztriából – hasznosítás céljából. 2004-ben 53,66 ezer tonna volt a beszállított anyag mennyisége, amibõl 821 tonnát hoztak a régión kívülrõl. A tájékoztató szerint az elmúlt évben 68,29 ezer tonna szemetet szállítottak, illetve vettek át a depóniában. Ebbõl 482,43 tonna származott Ausztriából. Ennek legnagyobb része – 178,61 tonna – fa csomagolási hulladék volt, 120,91 tonna papír és karton, 83,52 tonna mûanyag csomagolási hulladék, 56,7 tonna fa, 42,69 tonna vas és acél.
|
|
| |
|
Kapcsold rovatok
 |
|
| |
| |
