| Regionális Képújság Rendszer | 
Hirdessen 7 telepls 4600 hztartsban 0-24 rig! - Bsrkny
- Jnossomorja
- Mosonszolnok
- Hegyeshalom
- Kimle
- Halszi
- Mriaklnok
|
|
| Hirdetésfelvétel |
Balassi Bálint Mûvelõdési Ház könyvtárában
hétfõn 9-12, 14-16 óráig
szerdán 9-12, 14-16 óráig
pénteken 9-12 óráig
Tel/Fax: (96) 225-003
 Képújság hirdetési díjszabás
|
|  | |
Megyei ünnepség Mosonszolnokon
Dtum: 2006. jnius 28. szerda, 16:58
| |
A kitelepítés hatvanadik évfordulójára emlékeztek vasárnap Mosonszolnokon. A település a második világháború után központi szerepet töltött be, ide szállították a kitelepülésre kényszerített embereket, hogy aztán innen szállítsák majd õket osztrák, illetve német városokba.
Közel százan érkeztek Németországból, és többen Ausztriából Mosonszolnokra a vasárnapi emléknapra. Mosonszolnokon nemcsak az innen kitelepítetteket fogadták, hanem a megyei megemlékezésnek is otthont adtak.
Török Sándor, Mosonszolnok polgármestere elmondta: szép és tartalmas volt az emléknapjuk. A délelõtti szentmise után megkoszorúzták azt az emlékmûvet, amit a német ajkú õslakosság emelt az elsõ világháború áldozatainak és az évforduló alkalmából rákerültek a kitelepítettek nevei is. Ezután a régi temetõben nyugvók emlékére állított táblát és keresztet szentelték fel. A kitelepíttetek és az itthon maradottak között nagyon jó kapcsolat él, ezt példázza, hogy Leinfelden-Echterdingen polgármestere már pénteken megérkezett, hogy aztán a mosonszolnoki polgármesterrel közösen vegyenek részt a hétvége programjain. A Stuttgart melletti 40 ezer fõs városba telepítették ki a mosonszolnoki õslakosság nagy részét.
„A keserû emlékek, természetesen ilyenkor mindig feljönnek, mert egy-egy találkozás, egy-egy emléknapon elhangzott mondat könnyeket csal a szemekbe. De a 60 év elmúltával már a találkozás öröme lehet, hogy nagyobb, mint a szomorúság és lehet, hogy - ha nem is ez a legfontosabb - a jövõt ez alapozhatja meg.” – mondta Török Sándor.
A megyei ünnepséget a helyi római katolikus templom elõtt rendezték. Köszöntõbeszédében Török Sándor polgármester kitért az ünnepek jelentõségére egy nemzet életében, hozzátéve, hogy vannak olyan események is, amikre nem szívesen emlékeznek egy ország lakói. Az 1946-os kitelepítést az ilyen események közé sorolta. Idézte a község díszpolgárának, Johann Neubergernek szavait, aki halálos ágyán a következõket mondta: „Minden megtörtént esemény ellenére életünk végéig élni fog bennünk szülõföldünk, Zanegg. Azt nem veheti el tõlünk senki. Tudjuk, az idõ kerekén vissza nem forgathatunk, elõre kell tekinteni, de a múltat soha nem feledve kell a jövõt építeni. Reméljük, a fiatalabb generáció, amely nem tehet a történtekrõl, tanulni fog sorsunkból, és soha nem támogatják azt, ha valakit származása alapján el akarnak üldözni szülõföldjérõl, hogy hontalanná tegyék.”
Friedrich Zimmermann, a Magyarországi Németek Honfitársi Szövetségének elnöke díszbeszédében elmondta, hogy mint "levéli gyerek", a kitelepítéskor annak örült, hogy nem kell iskolába mennie, de hozzátette, ez az élmény természetesen teljesen más, mint az, amire szüleinek generációja visszaemlékszik. A levéli németeket a mosonszolnoki „gettóba” szállították, és több hónapon keresztül éltek itt. Felidézte a június 18-án Budaörsön, az Országos Német Emlékhely és Emlékmû felavatásakor elhangzott beszédeket. Ott Sólyom László, Köztársasági Elnök üzenetének felolvasása után Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, dr. Kaltenbach Jenõ a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, Ursula Seiler-Albring, Németország budapesti nagykövete, Heinek Ottó a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és Zimmermann úr tartott ünnepi beszédet.
Zimmermann úr elmondta, szervezete fontos feladatának tekinti, hogy az új és fiatal politikusokat tájékoztassa, hogy akkor mi történt, azért hogy ez nehogy megismétlõdjön. „A szörnyû nacionalizmus, ami Németországból indult, és ami aztán Magyarországon továbbfejlõdött, az vezetett ezekhez a szörnyû eseményekhez, és ez nem történhet meg még egyszer.”
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a megemlékezésen elmondta, nagyon kevés az emlék a belsõ telepítésekrõl. Pedig ezekbõl is nagyon sok volt az 1946 tavaszán végrehajtott kitelepítés elõtt. Kitért a kitelepítés különbözõ megnevezéseire, amit a német és a magyar nyelv egyaránt használt, tulajdonképpen az elûzés szó helyett. Kitelepítés, áttelepítés, hazaköltöztetés, és hasonló kifejezéseket használtak sokáig az emberek.
A díszbeszédek után Mosonszolnok önkormányzata, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közgyûlés alelnöke, Szabó Miklós, Heinek Ottó és Friedrich Zimmermann, a Megyei Német Önkormányzatok nevében Wennesz József és dr. Koloman Brenner helyezte el a megemlékezés koszorúit a római katolikus templom falára helyezett, a kitelepítés 50. évfordulójára készített megyei emléktáblánál. A koszorúzás után dr. Kökény László plébános megáldotta a tíz éve készült táblát. Az ünnepségen a Mosonmagyaróvári Vadrózsácska Kórus és Jánossomorjai Fúvósegyesület is közremûködött.
|
|
| |
|
Kapcsold rovatok
 |
|
| |
| |
