Regionális Képújság Rendszer | Hirdessen 7 telepls 4600 hztartsban 0-24 rig! - Bsrkny
- Jnossomorja
- Mosonszolnok
- Hegyeshalom
- Kimle
- Halszi
- Mriaklnok
|
|
Hirdetésfelvétel | Balassi Bálint Mûvelõdési Ház könyvtárában hétfõn 9-12, 14-16 óráig szerdán 9-12, 14-16 óráig pénteken 9-12 óráig
Tel/Fax: (96) 225-003
Képújság hirdetési díjszabás
|
| | |
„Vádak vádja: Magyarságom” Dtum: 2006. mrcius 29. szerda, 18:19
|
A szlovákiai magyarok 1945 és '49 közötti kitelepítésérõl tartott elõadást a helyi mûvelõdési házban Agárdi Gábor Pozsony Megyei és Szenc városi képviselõ és Duray Rezsõ Pozsony Megyei és Szenc városi képviselõ, a Magyar Koalíció Pártjának Szenc járási elnöke.
A TIT Pannon Egyesület Jánossomorjai Tagszervezete által rendezett Jánossomorjai Esték címû elõadássorozat keretében kedden este ismét a helyieket személyesen is érintõ téma került terítékre. Agárdi Gábor a magyarok deportálásáról és kényszertelepítésérõl tartott elõadást, a témáról korábban megjelent cikkek, könyvek alapján, Duray Rezsõ pedig a szlovákiai magyar gróf Eszterházy Jánosról, Kassa parlamenti képviselõ életérõl, munkásságáról beszélt. A gróf sokat tett a magyarok megmentéséért a megszületõ Csehszlovák államban. Az elõadáson a nézõk közül többen maguk is érintettek voltak a drámai eseményekben.
Az elõadást megnyitó Csontos Attila mutatta be Agárdy Gábort.
2005. április 5-én volt hatvan éve, hogy kihirdették a Kassai Kormányprogramot, amely a németek és magyarok kitelepítésének alapja volt. A szlovákiai magyarok kitelepítésérõl szóló egyezményt a Csehszlovák és a Magyar Állam 1946. február 28-án írta alá, a kitelepítések azonban csak egy év múlva kezdõdtek el. Ez idõ alatt a Csehszlovák állam munkatáborokba, kényszermunkára szállította a magyarokat, hogy ezzel sürgesse a magyarok kitelepítését az országból. 1947 márciusában indult meg a szlovákiai magyarok kitelepítése, amikor a felvidéki magyarság nagy részét Magyarországra telepítették. Szencrõl Jánossomorjára áprilisban érkeztek a családok. Az elõadáson nézõként jelen lévõ Csasznyi Ferenc, egykori szenci lakos személyes élményeit is elmesélte a deportálással kapcsolatban. Mint mondta, Magyarországra érkezésük után öt évig nem pakoltak ki több csomagot, mert azt várták, hogy visszatérhetnek szülõfalujukba.
A közönségbõl többen átélték a kitelepítés borzalmait.
Duray Rezsõ Eszterházy János gróf életérõl beszélt, aki egyetlen magyarként az akkori Csehszlovák kormányban próbálta megakadályozni a magyarok kitelepítését. Ezt a kormány életfogytiglani börtönbüntetéssel torolta meg. "A mostani Szlovákia sem ismeri el személyének jelentõségét, hiszen ha elismernék, azzal az akkori Szlovák Állam fasiszta voltát is be kellene ismerniük" - hangsúlyozta Agárdy Gábor. Felhívta a figyelmet, hogy a háború alatt Esterházy gróf volt az egyedüli, aki nemmel szavazott a zsidó deportálásokról való szavazáskor a parlamentben, és ezt akkor több szlovák képviselõ nyiltan nehezményezte. A gróf a háború és az orosz fogság után, politikailag megbízhatalannak bélyegezve járta a szlovák börtönöket, ahonnan 1957-es haláláig, az 1955-ös általános amnesztia ellenére sem került ki. Levelezésébõl kiderült, csupán a magyarság melletti helytállása miatt nem engedték szabadon. Hamvait nem adták ki családjának, máig "ismeretlen" helyen nyugszik. A gróf haláláig a szlovákiai magyarság és az európai gondolkodásmód szimbóluma volt. Elsõ parlamenti beszédében például kifejtette, hogy „megkérdezésünk nélkül csatoltak bennünket Szlovenszkóhoz, elvárjuk tehát, hogy a mindenkori csehszlovák kormányok száz százalékig megtartsák kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági jogainkat”. A csehszlovák parlamentben ugyankkor követeli Szlovákia autonómiáját is. A szlovákiai magyarság kultikus alakjává vált grófot a szlovák politika még nem rehabilitálta. Jelenleg folyik a gróf boldoggá avatásához szükséges iratok felkutatása, és az avatási eljárás elindítása is, hiszen – ahogy az elõadók elmondták – a Vatikán elismerése megkönnyítené, hogy ne csak a magyarok, hanem a szlovákok is hozzájáruljanak a gróf politikai rehabilitációjához, és ezután emléktáblájának elhelyezéséhez is. Agárdi Gábor és Duray RezsõAgárdy Gábor a felvidéki magyarság és Esterházy sorsát is érzékeltendõ, Fábry Zoltán kultikus írásából idézett: „Egyetlen egy tény, vádak vádja: magyarságom. Magyar vagyok, tehát bûnös vagyok. ...Ez a sommázás ördögökké és angyalokká egyszerûsít nemzeteket. A fasizmus bûnében leledzõ a magyar, és az antifasizmus erényeit reprezentáló például a szlovák. Kivételek nem tûretnek és nem számítanak. Tíz igaz nem lehet száz bûnös felmentvénye, de a másik oldalon ugyanakkor kilencven bûnös a tíz igaz erényébõl élõsködik. Gyõzõk vannak és legyõzöttek. Örök törvény. Háborús törvény: embertelen törvény. Vae victis!” – írja Fábry Zoltán 1946-ban, "A vádlott megszólal" címû emlékirtában.
A képviselõk már most bíztatták az idetelepített szencieket, hogy kezdjék el szervezni 2007-es szlovákiai utazásukat, hiszen jövõ áprilisban lesz hatvan éve, hogy el kellett hagyniuk szülõfalujukat. Jövõre a helyben maradt magyarok közös emlékezésre hívják majd a kitelepítetteket és leszármazottaikat Szencen. Agárdi Gábor és Duray Rezsõ az elõadás végén elmondták: bizakodva néznek a jövõ felé, hiszen mint magyar képviselõk és a Magyar Koalíció Pártjának tagjai látják, hogy Szlovákiának szüksége van a magyar lakosságra és örömmel mesélték, hogy egyre több támogatójuk akad a szlovák lakosság körében is. A párt támogatása ugyanis jóval meghaladja a szlovákiai magyarok számát, így több szlovák is az MKP-ben látja a szlovák politikai élet stabilizáló tényezõjét. Ezt jelzi az is, hogy a jelenlegi kormányban négy magyar származású miniszter foglal helyet - emelte ki Duray Rezsõ. Kapcsolódó anyagok:105 éve született gróf Esterházy János Esterházy János életrajza
|
|
| |
|
Kapcsold rovatok
|
|
| |
| |